A hét végéig dönthetnek a hazai takarékszövetkezetek nyilatkozatban arról, hogy átváltják-e a jelenleg a tulajdonukban lévő B típusú szavazatelsőbbségi részvényüket a TakarékBankban az újonnan kibocsátandó C típusú papírokra. Lapunk információi szerint az érintett intézmények nagy részében már szavazott erről a közgyűlés, legkésőbb ma pedig a megmaradt hitelintézetekben is megszületik a döntés.



A takarékoknak nincs sok választásuk, ha nem adják le a szavazatelsőbbségi részvényt, és nem szereznek az új, C típusú papírból, akkor elveszítik a működési engedélyüket az új törvény szerint, így várhatóan mindegyikük benyújtja majd az erről szóló nyilatkozatot a Integrációs Szervezethez – mondta lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója.


A nyilatkozat birtokában vehetnek majd részt a hitelintézetek a TakarékBank augusztus 27-ére összehívott közgyűlésén, ahol egyebek között a bank tőkeemeléséről is szavaznak majd. Az eseményen a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemelést hajthat végre a TakarékBankban, amellyel az állam a postán és a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül többségi tulajdont szerez a hitelintézetben. Az eddigi többségi tulajdonosok, a takarékszövetkezetek ez ellen nem sokat tehetnek, a hatályos jogszabály szerint ugyanis, ha a döntés ellen szavaznak, vagy tartózkodnak a napirendi pontnál, fel kell ajánlaniuk a részvényeiket az MFB-nek, a részvény elvesztése pedig a működési engedély elvesztésével jár. A TakarékBank közgyűlésen emellett még az új alapszabályról és vezető tisztségviselőkről is lesz szavazás, utóbbiak személye azonban eddig nem ismert.



Bár a jogszabályok sok mozgásteret nem adnak a szövetkezeteknek, az OTSZ augusztus 22-ére összehívott egy közgyűlést, amelynek az a célja, hogy kialakítsák a hitelintézetek közös álláspontját. A szakmában a felháborodás hatalmas, a szövetkezeteknek az is fáj, hogy a Magyar Posta most névértéken, 2000 forintos áron jut hozzá a TakarékBank részvényeihez, miközben az MFB és ők maguk is ennél drágábban, 10 ezer forint körüli árfolyamon vásárolták meg a korábbi tulajdonos DZ Banktól a részvényeiket.



A kis hitelintézetek azért is aggódnak, mert a hatályos jogszabályban van egy olyan pont, amely alapján szinte az összes takarék vezetőjét meneszteni lehet, az intézményt pedig be lehet olvasztani a TakarékBankba. Azoknál a hitelintézeteknél ugyanis, amelyeknél a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya meghaladja a 12 százalékot, válságos helyzetűnek lehet minősíteni, és „meg lehet menteni” még akkor is, ha az intézmény tőke- és likviditási helyzete egyébként kiváló.



A bankoknál jelenleg a PSZÁF adatai szerint 14,4 százalék az ilyen hitelek aránya, a takarékoknál valamivel 20 százalék fölött van. „Olyan alapon, hogy ráfogják egy intézményre, hogy megsegítésre szorul, ki tudja forgatni az állam a tulajdonosait a vagyonából” – mondja Varga. A takarékok Áder János nál már próbálkoztak a törvény visszavonatásával, de a köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslatot az Országgyűlés apróbb változtatásokkal másodjára is elfogadta. Jelenleg az alapvető jogok biztosától, Szabó Máté tól és az Alkotmánybíróságtól remélnek segítséget.



Míg a takarékok fölöslegesnek érzik a megmentésüket, a kormány szerint erre szükség van. Vojnits Tamás kormánybiztos az InfoRádiónak nyilatkozva néhány napja közölte: a takarékszövetkezeti szektor egyre széttagoltabb, a hitelintézetek egyre kevésbé működnek szövetkezeti formában.




A takarékszövetkezetek piaci részesedése most 5 százalék, a betétgyűjtésben erősebbek, a hitelezésben gyengébbek. Egy újabb gazdasági visszaesésnél tovább csökkenne a piaci súlyuk, és a működésük is megkérdőjelezhető lenne.






vg.hu