A magyar válaszadók 44 százaléka újratárgyalná a hitelszerződését, több mint a fele meghosszabbítaná a rövid lejáratú hitelét, 18 százalék pedig a kamatszintet csökkentené. A restrukturálás lehetőségével a cégek 29 százaléka élne - ezt mutatják az EY Nemzetközi Tőkebizalmi Barométerének magyar adatai.



A kérdés azért aktuális, mert a megváltozott kockázatok és a piac kiszámíthatatlansága miatt a bankok szigorúbb feltételekkel, rövidebb futamidőre hiteleznek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) programjában elérhető, maximum 2,5 százalék kamatú vállalati kölcsönök azonban lehetőséget adnak a kis- és középvállalkozásoknak.



"A rendelkezésre bocsátott összeg nem elhanyagolható mértékű, hiszen a magyar összbanki KKV hitelek 21 százalékát teszi ki" – idézi az EY közleménye Dezse Margaretet, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletág vezető partnerét.



Az EY felmérésében részt vevők 32 százaléka növelné hitelállományát, és ezzel egy időben indítana új beruházásokat. A középtávú elgondolásokban szerepel az új földrajzi piacok feltérképezése, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés mint a növekedés egyik hajtóereje.



A fejlesztések és hitelek párhuzamos növekedésének egyik oka, hogy Magyarország hagyományosan tőkeszegény ország, így a vállalatok nagy része hitelből oldja meg működését még akkor is, ha az nehezen, szigorú feltételek mellett érhető el. A megkérdezettek 66 százaléka a finanszírozás elsődleges forrásaként a hitelt jelölte meg, míg a nemzetközi válaszadók leginkább saját működésből finanszírozzák vállalataikat.




origo.hu