Az elmúlt fél évben nem sokat javultak a világgazdasági kilátások, ami arra utal, hogy a válságból való kilábalás még hosszan elhúzódik. A nemzetközi kereskedelem 2012 közepe óta évi 3% körüli, jóval a hosszú távú átlag alatti ütemben bővül, s a konjunktúraindexek alapján rövid távon nem is várható, hogy nagyobb sebességre váltana - értékeli a világgazdasági kilátásokat legutóbbi jelentésében a Magyar Fejlesztési Bank szakértői csapata.



A prognózisok szerint az ez év második felére - végére várt eurózónabeli fellendülést a nemzetközi konjunktúra hatására bővülő nettó export, valamint az alacsony infláció és lassan javuló jövedelmi viszonyok által támogatott enyhe fogyasztás-növekedés fogja előidézni. Ezek a folyamatok azonban igen bizonytalanok, így az eurózóna kilábalása még sokáig törékeny marad. Különösen, hogy hathatós növekedést segítő kormányzati segítség továbbra sem látszik: bár az elmúlt évek államháztartási hiányt leépítő kormányzati politikái országonként ugyan eltérő mértékben, de valamilyen előrehaladást elértek, a növekedés elősegítésére nem alakult ki átvehető legjobb gyakorlat, s az integráció mélyülését célzó egyeztetések is lelassultak.



A magyar eszközök iránti fokozott befektetői kereslet (az alapvetően kedvező globális tőkepiaci hangulat mellett) az ország külső és belső egyensúlyi helyzetében bekövetkezett tartós javulásnak is a következménye. Az évek óta tartó külső egyensúly-javulás 2013 első negyedévében is folytatódott: a pénzügyi számlák adatai alapján a hazai gazdasági szereplők a GDP 7,1%-ának megfelelő összegben törlesztették a korábban felvett adósságaikat a külfölddel szemben, s ennek eredményeként is a nemzetgazdaság nettó külső adósság 39,8%-ra (2007 eleje óta nem látott szintre) mérséklődött.



A magánszektor megtakarítói pozíciójának jelentős erősödése azonban rövidtávon a belső kereslet csökkentésén keresztül gyengíti a gazdasági növekedést, egyszersmind a gazdasági szereplők és az üzleti kilátások bizonytalanságát, a fejlesztési tervek elhalasztását is tükrözi. A gyenge munkaerőpiac, a bizonytalan konjunktúra, a gyengélkedő vállalati profitabilitás miatt alacsony lakossági és vállalati jövedelmek eleve csökkentik és alacsonyan tartják a háztartások és a vállalatok fogyasztását és beruházásait, amelyek bővülését a hitelezés 2008 őszén kezdődő és a jövő év közepéig még biztosan tartó csökkenése is akadályozza.



Mindez tükröződik a hazai kereslet gyengeségében, amelynek tartós csökkenése évek óta mérsékli vagy visszahúzza a magyar növekedést. A 2012-es 1,7%-os gazdasági visszaesés után 2013 első negyedévében a magyar GDP negyedéves összehasonlításban 0,7%-kal nőtt, éves szinten azonban 0,3%-kal csökkent. A felhasználás oldalán újabb 5,6%-kal estek a beruházások éves szinten, míg a háztartások fogyasztása 0,6%-kal mérséklődött. Ez utóbbi élénkülésére utalnak ugyanakkor a növekvő kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok és a javuló fogyasztói bizalmi indexek, miközben a fogyasztás bővülését segítheti a nettó keresetek év eleji növekedése, a munkaerőpiaci helyzet javulása valamint a jelentős infláció- és rezsicsökkentés is. 2013-ban így éves szinten már a fogyasztás némi bővülését várjuk.



A külső konjunktúra élénkülésének hatására ez év elején újra nőtt a nettó export, és a gyorsuló kivitel mellett visszafogott belföldi importfogyasztás következtében ismét rekord magasra ugrott a külkereskedelmi mérleg többlete. Az export bővülését a feldolgozóipari termékek exportjának növekedése idézte elő, bár szokatlan módon (kellemes meglepetésként) az első negyedévben a GDP termelési oldalán az építőipar és a mezőgazdaság járult hozzá pozitívan az első negyedévi növekedéshez, az ipar, s azon belül a feldolgozóipar termelése csökkent.



A tavaszi hónapokban azonban az ipari termelés magához tért, s mind a hazai, mind a német üzleti várakozások javulása alapján várhatóan már a második negyedévtől pozitívan járul hozzá a GDP idei növekedéséhez, hasonlóan a tavaly gyenge termelést produkáló agrárszektorhoz. Összességében a GDP fél százalék körüli növekedést vár az MFB 2013-ra Magyarországon, ami várhatóan 2,4% körüli rekord alacsony inflációval és kissé javuló munkaerőpiaci helyzettel párosul majd.





portfolio.hu