A ma megjelent kiskereskedelmi adatok is azt igazolják, hogy a lakossági fogyasztás trendjében óvatos fordulat történt az idén Magyarországon. A jegybank legutóbbi inflációs előrejelzésében is felhívja a figyelmet, hogy a teljes jövedelem változásából nem minden esetben lehet pontosan következtetni a fogyasztás várható alakulására.



Pedig a háztartások fogyasztási viselkedésével foglalkozó elméletek közös pontja, hogy a lakossági jövedelmek és a fogyasztás között szoros kapcsolat állhat fenn. A hazai adatokat vizsgálva azonban jelentős eltéréseket láthatunk a különböző jövedelemkomponensek volatilitását és a háztartások fogyasztási kiadásaival mutatott kapcsolatokat illetően - állapítják meg a Magyar Nemzeti Bank szakértői. A teljes jövedelmek változásán kívül az egyes jövedelemkomponensek eltérő dinamikái is hatással lehetnek a várható fogyasztói keresletre. A háztartások aggregált jövedelmeinek legnagyobb részét, több mint 40 százalékát a munkajövedelmek teszik ki (nettó keresettömeg). Ezen kívül közel azonos arányban részesednek az államháztartástól kapott pénzbeni transzferek és az egyéb jövedelmek.







Megvizsgálva az egyes jövedelem-komponensek fogyasztási kiadásokkal mutatott együttmozgását, azt láthatjuk, hogy a teljes jövedelmi mutatóval szemben egyes részkomponensekből képzett mutatók szorosabb kapcsolatot mutatnak. A jegybank munkatársai alegerősebb együttmozgást az úgynevezett magjövedelem (nettó keresetek és államtól kapott pénzbeni transzferek együttese) esetében figyelték meg. Ez a megfigyelés összhangban állhat a szakirodalomban elterjedt permanens jövedelem hipotézissel: a hosszabb távú jövedelmi kilátások szempontjából elsősorban a munkapiaci helyzet és a kormányzati intézkedések megváltozásai lehetnek a meghatározóak, így a fogyasztás leginkább ezek változására reagálhat.







Az egyéb jövedelmek alakulását a bér- és transzferjövedelmekkel szemben erőteljesebb volatilitás jellemezheti. Ennek oka, hogy az egyéb jövedelmek jelentősebb része bizonytalan kibocsátással jellemezhető szektorokból származik (pl. mezőgazdaság), illetve alakulására a pénzügyi eszközök volatilitása is erős hatással lehet.



A fogyasztói viselkedés szempontjából leginkább meghatározó magjövedelmek vásárlóértékét növeli az alacsony infláció is. A nyugdíjak esetében idén végrehajtott 5,2 százalékos, illetve a minimálbérek 5,4 százalékos emelése, valamint az szja rendszer változása (a fél-szuperbruttó kivezetése) a magjövedelmek jelentős idei évi bővülését okozza. Ezek a többletjövedelmek főként az alsóbb jövedelmi decilisekhez tartozó háztartásoknál jelentkezhetnek, amelyek magasabb fogyasztási rátával rendelkeznek, így a reáljövedelmek növekedésének szerkezete több szempontból is a fogyasztási kereslet erősödése irányába mutat - állapítja meg az MNB.







Az erős jövedelmi hatás ellenére rövid távon csak fokozatos fogyasztási fordulatot valószínűsít az inflációs jelentésben található előrejelzés. A magas eladósodottság és a bizonytalan kilátások mellett a háztartások továbbra is óvatosan dönthetnek jövedelmeik felhasználásáról. Az óvatossági megfontolások lazulását leginkább a munkapiaci környezet tartósabb javulása támogathatja, így a fogyasztás érzékelhető élénkülésére 2014-től számítanak a jegybank közgazdászai.



A lakosság fogyasztási lehetőségeit bővíti egy nem igazán szívderítő jelenség is. A lakossági beruházások az elmúélt években drasztikusan csökkentek, és a változatlanul szigorú hitelfeltételek és az óvatos lakossági viselkedés miatt érdemi fordulatra a következő években sem számít a jegybank. Vagyis a beruházási aktivitás halasztása továbbra is fontos alkalmazkodási csatorna maradhat, így pediog a jövedelmek növekedése nagyobb részt szolgálthatja a fogyasztás magára találását.









portfolio.hu