2007 és 2013 között mindössze 60 hektárral sikerült növelni Magyarországon a növényházi kertészet termőterületét. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban újabb 1000 hektár a cél. Ehhez mintegy 90 milliárd forintos fejlesztésre, ötvenszázalékos támogatási aránnyal számolva 45 milliárdnyi pályázati segítségre lehet szükség. A beruházás 7 év alatt megtérül, évente 200 ezer tonna megtermelt árut eredményez, ez pedig akkora árualap, amellyel a korábban elveszített piacok visszaszerezhetők. A beruházások révén legkevesebb 20 ezer, a tervek szerint 100 ezer vidéki ember jut munkához. Miután pedig a termálvíz fölhasználása könnyebb, ez a fűtött üvegházakban 10-11 hónapnyi folyamatos munkát jelent. Ezt a programot Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke ismertette az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának kihelyezett ülésén, Fábiánsebestyénben.



A Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. telepén tartott összejövetelre Farkas Sándor vezérigazgató, az albizottság elnöke képviselőtársai mellett a térség kertészetben érdekelt vállalkozóit is meghívta. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kertészet kiemelt támogatásának első lépése volt az a törvénymódosítás, amelynek előkészítéséhez Farkas Sándor szívós lobbival, háttérmunkával járult hozzá, és amely azt eredményezi, hogy az energetikai célra, kertészetekben fölhasznált termálvizet nem kell visszasajtolni. Budai – reagálva a sajtóban megjelent kommentárra, miszerint az ő kertészei győzelemre állnak a környezetvédőkkel és a kormány egy részével szemben – kijelentette: a kertészek most győztek, de a kormány ez ügyben teljesen egységes volt, az érintettek mellett állt. Szintén kedvező a kertészek számára, hogy a vasárnapi kormánydöntés nyomán az e-útdíj megfizetése alól a jegyzőhöz benyújtott kérelemmel betakarítási időszakban – idén november 30-áig – teljes mentességet kérhetnek, ha saját járművükkel a földtől a telephelyükig szállítják a termést. Várható még, hogy a 2020-ig tartó időszakban az uniós fejlesztési források jelentős része jut a kertészeteknek.



Az érintettek – akik Farkassal és Budaival együtt szándéknyilatkozatot írtak alá a növényházi termesztés támogatásáról – megköszönték a visszasajtolásra vonatkozó kötelezettség eltörlését a politikának, szerintük vidéken értelmes módon tényleg így lehet munkahelyet teremteni. Többen is jelezték, hogy a törvény módosításával a legnagyobb nehézség elhárult – most már csak jó végrehajtási rendelet kell. A tapasztalatok szerint ugyanis a zöldhatóság nem tud mit kezdeni a változással, ez kiderül néhány vízjogi engedélykérelem elbírálásánál. Szintén többen jelezték, fontos, hogy e törvénymódosítás után a szakmának ki kell egyeznie a visszasajtolásért harcoló környezetvédőkkel – ha már megegyezni eddig nem sikerült velük.



Budai Gyula államtitkár szerint most hét jó évük lesz a növényházi zöldségtermelő vállalkozásoknak.



delmagyar.hu