Júliustól 10 százalékkal csökkentek a kisebb súlyú rezsiköltségek: a vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítási díj, illetve a palackos gáz ára. Ősztől ezt a gáz-, a távhő- és az elektromosenergia-szolgáltatás árának újabb 10%-os csökkentése követi. Ebből azt gondolhatnánk, hogy az infláció még a jelenleginél (1,8%) is sokkal mélyebbre süllyed, ez azonban nincs teljesen így. A fenti intézkedéseken túl ugyanis több árdrágító lépése lesz a gazdaságpolitikának.



A víz, csatorna, szemétszállítás, PB-gáz ugyan egyenként nem szerepelnek nagy súllyal egy "átlagos" fogyasztó kosarában, ám együttesen mégis a 3%-át teszik ki a lakossági fogyasztásnak, így egy 10%-os díjcsökkentés maradéktalan megvalósulása 0,3 százalékponttal mérsékelheti az inflációt - számol Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának közgazdásza. Ennél is nagyobb hatása lehet a rezsicsökkentés őszre beígért harmadik körének: a januári mintára megvalósuló áresés újabb 0,8-0,9 százalékpontot farag az inflációból.



Emellett azonban árfelhajtó tényezőket is találhatunk. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a dohánytermékeken megemelt árrés 0,6 százalékpontos inflációs megugrást jelent. A tranzakciós illeték emelését is várhatóan a végső fogyasztó fizeti meg. Amennyiben az év eleji illetékbevezetés hatását vesszük alapul (és arányosan hasonló átgyűrűzéssel számolunk), akkor a mintegy 1,5%-os súlyú pénzügyi szolgáltatások drágulása 0,2-0,3 százalékponttal dobná meg az inflációt. Ez esetben azonban kockázatot jelent, hogy vajon a bankok a kártyás fizetés díjait ugyanúgy érintetlenül hagynák-e, mint ahogy a többség azt januárban tette.



Vannak sokkal közvetettebben érvényesülő árfelhajtó tényezők is. Az e-útdíj bevezetés például drágítja a fuvarozást, ami elvileg a szállított termékek áraiban is megjelenik, sőt, a szállítási költségek emelkedése az alapanyagokat, félkész termékeket is érinti, így olyan termékek ára is emelkedhet, amihez közvetlenül nem kapcsolódik nagy szállítási költség - mondja Eppich, aki ugyanakkor ezt a hatást alacsonynak becsüli. A belföldi fuvarozás 60-70 milliárd forintos többletterhe a teljes belföldi felhasználás értékéhez képest nagyon kicsi, az elméleti inflációs hatás is csupán 0,2 százalékpont. Ennek egy része feltehetően elnyelődik, de egy részük akár a béreken keresztül is továbbhárulhat.



Ennél is homályosabb a telefonadó emelésének a hatása. Ezt elvileg a szolgáltatók csak a vállalkozásokra hárítják át, de ez nekik költségnövekedést jelent, ami áremeléshez vezethet. Ugyanakkor ez csak egy kicsi költségelem, aminek az emelkedését a gyenge hazai vásárlóerő miatt vélhetően lenyelnek, vagy költségracionalizálással mérsékelnek a vállalatok. Ráadásul a külföldi kapcsolattal rendelkező cégek a roamingdíjak csökkenésén még vissza is nyerhetnek valamit.



Ha a közvetett árfelhajtó hatásokkal nem számolunk, akkor is csak 0,2 százalékpont körüli inflációcsökkenés adódik, vagyis a második és harmadik körös rezsicsökkentés legnagyobb részét elviszik a Varga-csomag megszorításai.



Az "átlagos" fogyasztót érő hatások természetesen szinte sohasem nem azonosak az egyént érő hatásokkal. Például az alacsonyabb jövedelműek körében a rezsinek nagyobb a súlya, így a rezsicsökkentés is jobban segíti őket, a nemdohányzókat pedig nem érinti az árrés növelése. A jövedelmi hatásokkal együtt (pl. közműszolgáltatóknál dolgozók keresete, fuvarozók profitja stb.) pedig máris a gazdasági kapcsolatok bonyolult szövevényét kellene bogozgatnunk. Annyi azonban biztosnak látszik: az infláció mértékét a fenti változások összességében alig módosítják, a belső szerkezetét viszont jelentősen.





portfolio.hu