2024.10.14 | Hétfő
Helén napja
A béreken spórolva próbálnak túlélni a vállalatok
2013.07.01
Munkahely
93
Két recessziós hullámban láthatóan romlott a vállalati versenyképesség az elmúlt években. A helyzet az idéntől konszolidálódhat végre, de vannak tényezők, amelyek rontják a képet. Egyrészt a versenyképesség-javulás ára, hogy a bérek rovására alkalmazkodnak a vállalatok. Másrészt azzal, hogy a kormányzat egyre növeli a vállalatokat terhelő adókat, a versenyképesség nem feltétlenül javul annyira, mint amennyire a mutató jelzi.
Tavaly a recessziós környezetben jelentősen csökkent a vállalatok jövedelmezősége. Az idei év elejéről rendelkezésre álló adatok megerősítették, hogy - összhangban a márciusi előrejelzéssel - elkezdődött a jövedelmezőség helyreállítása, írja a héten megjelent inflációs jelentésében a vállalati versenyképességet értékelve a jegybank.
Az MNB szakértői az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket (termelékenységet), illetve a munkaköltségek alakulását vizsgálták. A két mutató változásából lehet következetni a versenyképesség változására. Amennyiben a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint a munkaköltség, akkor a vállalati jövedelmezőség javul, ellenkező esetben romlik.
Az elmúlt tíz évben nem sokszor haladta meg a termelékenység éves dinamikája a munkaköltségét, és ahogy az alábbi ábrán látszik, a legutóbbi két recessziós időszakban különösen sokat (és tartósan) romlott a jövedelmezőség. 2008-09-ben a termelékenység süllyedését csak késve és visszafogottan követte a munkaköltség alakulása, majd 2011 elejétől az európai adósságválság újra a vállalati versenyképességet sújtotta.
A jegybank várakozásai szerint az idén fordul a helyzet, és ezt az első negyedév adatai sem cáfolják. A versenyszféra vállalatai a gyenge keresleti környezetben nem a fogyasztói árakban alkalmazkodtak, hanem a jövedelmezőségüket a bér- és egyéb költségek visszafogásával próbálták javítani. Mindezzel összhangban az év elején a versenyszférában a minimálbér feletti kereseti kategóriákban csak mérsékelt bruttó béremelések történtek. (Kérdés persze, hogy később a bérskála a későbbiekben helyrerázódik-e vagy sem.)
A vállalati jövedelmezőség helyreállítása előretekintve is mérsékelt bérdinamikát és javuló termelékenységet tesz szükségessé - állapítja meg a jegybank a jelentésében. Előbbi kialakulását a tartósan laza munkapiaci környezet bérleszorító hatása is támogathatja, így a szakértők arra számítanak, hogy az aktuálisan alacsony inflációnak köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten maradhatnak, ami támogathatja a visszafogott bérnövekedés középtávon történő fennmaradását.
Látható ugyanakkor, hogy a lassú versenyképesség-javulás nem elegendő ahhoz, hogy a megelőző évek romlását kompenzálja. Ráadásul a fenti vizsgálat azon a logikán alapul, hogy az előállított hozzáadott értéken a vállalat és a dolgozók maradéktalanul osztoznak. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a nemzeti számlák statisztika "hozzáadott érték" kategóriája néhány új adóelemet nem tartalmaz, vagyis a vállalati jövedelmezőség kisebb mértékben javul, mint amekkora a termelékenység és a munkaköltség dinamikáiból adódik.
A gyenge vállalati jövedelmezőségnek a béreken kívül az inflációra is hatása van, nem véletlen, hogy a fogyasztói árindex több évtizedes mélyponton van. Ezen felül a munkapiac lazasága a foglalkoztatottság bővülésének is gátat szab.
portfolio.hu
Az MNB szakértői az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket (termelékenységet), illetve a munkaköltségek alakulását vizsgálták. A két mutató változásából lehet következetni a versenyképesség változására. Amennyiben a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint a munkaköltség, akkor a vállalati jövedelmezőség javul, ellenkező esetben romlik.
Az elmúlt tíz évben nem sokszor haladta meg a termelékenység éves dinamikája a munkaköltségét, és ahogy az alábbi ábrán látszik, a legutóbbi két recessziós időszakban különösen sokat (és tartósan) romlott a jövedelmezőség. 2008-09-ben a termelékenység süllyedését csak késve és visszafogottan követte a munkaköltség alakulása, majd 2011 elejétől az európai adósságválság újra a vállalati versenyképességet sújtotta.
A jegybank várakozásai szerint az idén fordul a helyzet, és ezt az első negyedév adatai sem cáfolják. A versenyszféra vállalatai a gyenge keresleti környezetben nem a fogyasztói árakban alkalmazkodtak, hanem a jövedelmezőségüket a bér- és egyéb költségek visszafogásával próbálták javítani. Mindezzel összhangban az év elején a versenyszférában a minimálbér feletti kereseti kategóriákban csak mérsékelt bruttó béremelések történtek. (Kérdés persze, hogy később a bérskála a későbbiekben helyrerázódik-e vagy sem.)
A vállalati jövedelmezőség helyreállítása előretekintve is mérsékelt bérdinamikát és javuló termelékenységet tesz szükségessé - állapítja meg a jegybank a jelentésében. Előbbi kialakulását a tartósan laza munkapiaci környezet bérleszorító hatása is támogathatja, így a szakértők arra számítanak, hogy az aktuálisan alacsony inflációnak köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten maradhatnak, ami támogathatja a visszafogott bérnövekedés középtávon történő fennmaradását.
Látható ugyanakkor, hogy a lassú versenyképesség-javulás nem elegendő ahhoz, hogy a megelőző évek romlását kompenzálja. Ráadásul a fenti vizsgálat azon a logikán alapul, hogy az előállított hozzáadott értéken a vállalat és a dolgozók maradéktalanul osztoznak. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a nemzeti számlák statisztika "hozzáadott érték" kategóriája néhány új adóelemet nem tartalmaz, vagyis a vállalati jövedelmezőség kisebb mértékben javul, mint amekkora a termelékenység és a munkaköltség dinamikáiból adódik.
A gyenge vállalati jövedelmezőségnek a béreken kívül az inflációra is hatása van, nem véletlen, hogy a fogyasztói árindex több évtizedes mélyponton van. Ezen felül a munkapiac lazasága a foglalkoztatottság bővülésének is gátat szab.
portfolio.hu
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.