Az Európai Tanács most kezdődő kétnapos (június 27-28.) ülésének egyik fő napirendi pontja a növekedés és munkahelyteremtés, ezzel kapcsolatban az ifjúsági munkanélküliséget leküzdeni hivatott garancia program. Az Európai Tanács által már áprilisban jóváhagyott program értelmében a 25 év alatti munkanélkülieket úgy kell segíteni, hogy ha elhagyják az oktatást vagy elveszítik munkájukat, akkor legfeljebb négy hónapig maradjanak álláskeresők, ezt követően munkát, képzést vagy gyakornoki pozíciót kell nekik ajánlani. A cél, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek, és ne essenek ki a munkaerőpiacról.



Demográfiai veszélyek



A fiatalokat ugyanis különösen veszélyezteti a válság, a 25 év alattiak körében a munkanélküliségi ráta duplája a teljes népesség munkanélküliségének. Ráadásul az ifjúsági foglalkoztatási válság évtizedeken át érezteti hatását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a foglalkoztatottság javítására tett intézkedések halogatása elveszett generációhoz vezethet. A fiatalkorban tartós munkanélküliség ugyanis a későbbiekben is növeli az esélyét az újabb munkanélküliségnek és rontja a jövedelmi esélyeket. Európában a közelgő demográfiai problémák még inkább ráirányítják a figyelmet a bajra, a fiatalok munkanélkülisége ugyanis elvándorláshoz, a gyermekvállalás halasztásához illetve szociális feszültségekhez vezet. Görögországban már 64% a 25 év alattiak körében a munkanélküliség. Spanyolországban is 60% körüli.



Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos újságírók előtt Brüsszelben elmondta, a magas munkanélküliség miatt bekövetkező gazdasági veszteség és komoly demográfiai következmények 3-4-5 országban már látszanak.



Csak a pénz kevés rá



Épp ezért kap figyelmet az EU ifjúsági munkahely garancia programja, ami ugyan jó irányba tett lépés, de úgy tűnik, a rá szánt források igencsak korlátozottak.



A 2014-2020-as uniós költségvetési keret 6 milliárd eurót szán a célra, amiből 3 milliárd euró az új forrás, a másik 3 milliárd a szociális alapból kerül átcsoportosításra. A forrásokat olyan térségek kapcsán lehet igénybe venni, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája 25% fölötti. Az egyes országok között nagy eltérések vannak e szempontból, Spanyolországban például jóformán az egész országra teljesül, így Spanyolország az egész 6 milliárdból akár 1 milliárd eurót is megkaphat. Magyarországon a hét régióból négy kerülhet a programba, a 6 milliárd euróból nagyjából 15 milliárd forint az, amit megkaphatunk.



Hogy ez mennyire kis összeg, ahhoz elég csak arra gondolnunk, hogy a közfoglalkoztatási programokra évente ennek nagyjából tízszeresét költi a kormány. Az NGM korábbi számításai szerint az ifjúsági garancia program végrehajtásához Magyarországon nagyjából 60 milliárd euróra lenne szükség. Az ILO szerint pedig összesen 21 milliárd euró kellene 6 milliárd helyett, de ha olyan mintaszerűen működő programot akar az EU, mint Dániában vagy Ausztriában, akkor 30 milliárd eurót kellene rászánni.



Orrnehéz költés és remény



Az első reakciók szerint a 6 milliárd euró csepp a tengerben, és ilyen méretű programmal nem lehet a problémát orvosolni. Ezért is állapodtak meg arról, hogy a 6 milliárd euró felhasználása orrnehéz (frontloading) legyen, azaz inkább az első két évben, 2014-2015-ben használják fel. Ezt követően feltölthető újra az alap, ha az Európai Unió ezt még mindig szükségesnek találja - magyarázta Andor László.



Az országoknak októberig kell benyújtaniuk konkrét programjukat a garancia programhoz, majd a forrásokkal való összekötésben a Bizottság fog segítséget nyújtani, hogy jövő januárban az ifjúsági program elindulhasson.



A gazdaság kilábalása nélkül azonban hiú ábránd volna a foglalkoztatottság kitartó javulására számítani.





portfolio.hu