Még választhat a kormány, hogy mekkora csapást mér



A lengyeleknél érthető módon a kormány fókuszterébe a nyugdíjalapok kerültek az utóbbi években, ugyanis megtakarítások hiányában az államnak a bevételeinek egy részéről le kellett mondania, amikor hozzánk hasonlóan a tőkefedezeti pillért kialakították. A kormány évekkel ezelőtt már döntött, 2011-ben 7,3%-ról 2,3%-ra vágták vissza a nyugdíjalapokba utalt járulék nagyságát (fokozatosan növelik ezt az összeget a következő években 3,5%-ra). Ez azonban nem volt elegendő a lengyel vezetés számára, az alacsony hozamokat hozó és komoly adósságot generáló rendszer felülvizsgálatáról döntöttek.



A munkaügyi- és pénzügyminisztérium által készített anyagban már van egy fix pont, ezek alapján a nyugdíjalapok vagyonát fokozatosan átteszik a társadalombiztosítóhoz. Az átcsoportosítás megkezdésére akkor kerül sor, ha a tagnak már csak 10 éve van hátra a nyugdíjig. Minden évben ettől kezdve a vagyon egytizedét át kell utalni az államhoz, az eszközök átadása miatt a piacon nem kell számítani negatív hatásokra, azt viszont lefektették, hogy az államhoz visszakerülő államkötvényeket bevonják. A társadalombiztosító fog ennek megfelelően a nyugdíjak kifizetéséről dönteni, így az egyéni nyugdíjszámlákon lévő megtakarítás után is. Ezt azért is tehetik meg, mivel Lengyelországban a svéd egyéni számlás rendszerhez hasonló állami pillér van, így a tagok befizetései állami számlákon nyilván vannak tartva virtuálisan.



Ezt meghaladóan három alternatíva közül választhat a kormány, mostantól kezdve mindössze 30 napos konzultációra van idő, a végső döntéstől függően pedig az új rendszer 2014 elejétől indul el. Az első opció szerint a tagok számára választási lehetőséget adnának, az emberek eldönthetik, hogy maradnak a nyugdíjalapjukban vagy visszalépnek az állami pillérbe és viszik magukkal a megtakarításukat. Három hónapos időszak lenne a döntésre, ha valaki nem dönt a nyugdíjalapja mellett, akkor az automatikusan visszakerül az államhoz. Aki marad, annak továbbra is jár a megosztott nyugdíjjárulék, ami 2017-ig a bér 3,5%-ára emelkedik, és nem is kapnának a tagok káros megkülönböztetést, ahogy azt Magyarország esetében láthattuk. Aki visszalép, annak egy állami alszámlán jóváírnák a megtakarítását, a kötvényeket adósságcsökkentésre fordítanák, míg a részvényportfólió kezelését kiadnák külső szereplőknek.



A második opció nagyon hasonló az elsőhöz, annyi különbséggel, hogy a maradók esetében a kormány csökkentett összeget fizetne csak a nyugdíjalapokhoz (2,3%-ot), további 2%-ot pedig a tagoknak kellene befizetniük a nyugdíjalapba. Így eltérő terhelés valósulna meg, aki marad, annak 21,52%-os nyugdíjjárulékot kellene fizetnie, míg aki visszalép, annak csak 19,52%-ot. Ebben az esetben a tagoknak el kellene az is fogadniuk, hogy ha maradnak, akkor a garantált nyugdíj a 90%-a lenne annak az összegnek, mint amit akkor érnének el, ha az államhoz térnének vissza. A harmadik opció esetben az állam a nyugdíjalapok összes kötvénybefektetését elvonná, amelyet azonnal az államadósság csökkentésére fordítana. A Nomura szerint ezzel 11%-ponttal csökkenne az államadósság. Az államhoz visszakerülő összegeket virtuálisan nyilvántartanák és meghatározott szabályrendszer szerint évente "kamatoztatnák". A nyugdíjalapok számára meg lenne tiltva, hogy államkötvénybe fektethessenek, gyakorlatilag csak részvényekbe helyezhetnék ki a vagyonukat, azonban idővel a szabályozás is megengedőbb lenne a részvényeken kívüli befektetésekkel szemben. A külföldi részvényekre vonatkozó korlát a jelenlegi maximális 5%-ról 30%-ra emelkedne, míg a nyugdíjalapokba kerülő járulék nagysága nem változna.



Miként értékelik az elemzők a döntést?



A Nomura szakértője, Peter Attard Montalto szerint egyetlen pozitívumot lehet kiemelni, hogy a kormányzat képes lesz az államadósságát csökkenteni, akár az egyik alacsonyabb adósságlimit (a GDP 45%-a) környékére is leeshet az adósság. Véleménye szerint a felvázolt három javaslat még messze van a politikai konszenzustól, ezért azzal számolnak, hogy egy vegyes megoldás lehet a befutó, a legvalószínűbb, hogy a második és a harmadik opciónak valamilyen mixe lesz ez.



A negatívumok terén a Nomura a pénz- és tőkepiaci hatásokat emeli ki, véleményük szerint a lengyel részvénypiacon a nyugdíjalapok nagy szereplőnek számítanak, kapitalizációtól függően 20-25%-os részesedésük van, azonban a másodpiacon kevésbé aktívak, főként az IPO-kra koncentráltak. Amennyiben csökken a nyugdíjalapok vagyona és kevesebb befizetővel kell számolni az átlépések miatt, akkor az jelentős hatással lesz a részvénypiacra. A kötvénypiacon viszont pozitív hatásokkal számolnak, a kereslet visszaesését ugyanis meghaladja a kínálat visszaesése, ami a hozamok csökkenésében fog megnyilvánulni. Ha megtiltanák a nyugdíjalapoknak, hogy kötvényeket vásároljanak, akkor a piacon a külföldi befektetők súlya jelentősen megemelkedne, a jelenlegi 38%-ról 56%-ra. Talán a piac mellett szól, hogy jóval diverzifikáltabb befektetői kör van az országban, mint például Magyarországon. Míg nálunk az amerikai nyugati part volt a fő vásárló, addig a lengyeleknél ázsiai nyugdíjalapok, japán befektetők és közel-keleti bankok és állami vagyonalapok is bevásároltak 2011 óta.



Montalto végkövetkeztetése az, hogy a bejelentés nem volt annyira rossz, mint amennyire a helyi befektetők gondolták, viszont sok külföldi befektető számára a bejelentés kedvezőtlenül jött. Az utóbbi időszakban sokkal inkább Lengyelországra koncentrálnak a befektetők, ilyen formában a nyugdíjrendszerben történő változtatások a piac gyengeségeire csak rásegítenek. A Nomura szakértője rossz irányba tett lépésként értékeli a nyugdíjrendszer átalakítását, hiszen az országoknak éppen arra kellene törekedniük, hogy megerősítsék a magán megtakarításokat, míg a mostani javaslatcsomag ezzel éppen ellentétesen megy és az állami nyugdíjrendszert szerepét erősíti.



Magdalena Polan, a Goldman Sachs elemzője hasonló véleményt fogalmazott meg, a szakértő szerint bármelyik opciót is választja a kormány, a nyugdíjalapok vagyona és/vagy az alapokba való tőkebeáramlás csökkenni fog. A hatások viszont erőteljesen függnek attól, hogy mit választ a kormány és a várhatóan megnyíló visszalépési lehetőséggel a tagok mekkora része fog élni. Rövid- és közép távon az intézkedések a növekedésre pozitívan hatnak, mert a kormánynak nem kell akkora költségvetési kiigazítást végrehajtania, és a fájdalmas strukturális reformokra sincs akkora szükség. Hosszú távon azonban meg lesz ennek a böjtje, mert az ország implicit államadóssága növekszik a megemelkedő állami nyugdíj-kifizetési kötelezettségek miatt.



Az Erste Group elemzése szerint a kötvényportfólió azonnali elvétele lenne a legkevésbé ártalmas a részvénypiacra, mert a portfólió részvénykorlátját rugalmasan alakítanák, a szigorú benchmark-követés is eltűnne, miközben nem kellene attól tartani, hogy a nyugdíjjárulékokhoz az állam hozzányúlna. A részvénypiac számára a legrosszabb változat az lenne, ha a visszalépési lehetőség megnyitása mellett még a nyugdíjjárulékhoz is hozzányúlna a kormány, mert ekkor a tagok közül nagyon sokan a visszalépést választanák, éppen az alacsony állami garancia miatt. Középutas megoldásnak számítana a visszalépés megnyitása a nyugdíjjárulékok megtartása mellett, ennél az opciónál nagyon sok függne attól, hogy az átlépést a média és maguk a nyugdíjalapok miként reagálják le.



Az Erste várakozásai szerint a második opciót fogja választani a kormány, mivel a rendszer felülvizsgálatára is amiatt volt szükség, mert a nyugdíjalapok túlságosan nagy hiányt és adósságot generáltak. Az Erste álláspontja alapján, ha tényleg ez az opció lesz a befutó, akkor a nyugdíjalapok el fognak tűnni, nem a kormány döntése miatt, hanem mert a tagok "szabad választásukból" elhagyják azokat, és visszalépnek az államhoz. Bár kétségtelen, hogy a kormány szempontjából a kötvényportfólió bevonása is kedvező lenne, miközben ez jelentené a legkisebb károkat a részvénypiac számára.








portfolio.hu