Negyedéves szinten 0,7 százalékkal nőtt, évesben viszont 0,9 százalékkal csökkent a magyar GDP az első negyedévben a KSH szerdán publikált statisztikája szerint, így technikai értelemben kikerültünk a recesszióból. Ez mindenképpen jó hír az előző negyedévi 2,7 százalékos visszaesés után, de az elemzői várakozásoknál is jobb:a JP Morgan korábban 0,4 százalékos bővülést várt. Nagy örömre egyelőre nincs okunk, volt honnan visszajönnünk, a mostani jó adat jelentős részben a csapnivaló bázisnak is köszönhető. 


Az év végi gyenge negyedéves növekedésben az egyszeri hatásoknak, például a gyárleállásoknak és az aszálykároknak is meghatározó szerepük volt, míg a mostani negyedévben elsősorban az autógyártás teljesítménye húzhatta meg a magyar GDP-t. A márciusi rossz időjárásnak negatív volt a hatása, több ágazat teljesítményét is visszavetette, ezeknek a következő negyedévben várható a korrekciója.



Szökőév volt tavaly
Éves alapon 0,9 százalékos volt a visszaesés, derül ki a gyorsjelentésből. Ezúttal azonban fontosabb a KSH által szűrt mutatót figyelni, tavaly ugyanis szökőév volt, vagyis az első negyedév egy nappal hosszabb volt, mint rendesen. Ez magyarázza a nyers és a naptárhatással kiigazított GDP-adatok közötti nagy különbséget.



Az igazi kérdés leginkább az, hogy az év egészére nézve mekkora lehet a bővülés, idén a GDP kis növekedését az export és a turizmus támogathatja, és a mezőgazdaságban is van esély arra, hogy beindul a növekedés, ezen kívül a lakossági fogyasztás is jobb lehet. Rossz hír, hogy a beruházások továbbra is gyengélkednek, áttörés pedig idén sem várható. Hogy az első negyedévi korrekció után fennmarad-e a növekedés, vagyis valóban növekedni tud-e a gazdaság, az inkább a második negyedévben derülhet ki.



A fogyasztói bizalom alakulása további bővülést ígér, a fogyasztás a 2,5 százalék körüli reálbér- és reálnyugdíj-növekedés hatására a második negyedévtől kissé bővülhet. Igazán lényeges hatással a hazai folyamatokra az eurózóna teljesítményének lehet, ezen a téren azonban inkább negatívak a kilátások, az Európai Bizottság korábban az unióra 0,1 százalékos növekedést jelzett előre. A második félévtől az exportteljesítmény is javulhat, az újabb autóipari kapacitások termelésbe állása, és az új exportkapacitások hatása már láthatóbb lehet a számokban.



Az év egésze fontos

Komoly jelentősége lehet annak, hogy idén néhány tizeddel több, vagy kevesebb a GDP bővülése, többek közt ezen is múlhat ugyanis, hogy mennyi kiigazítás kell ahhoz, hogy tartani tudjuk a költségvetési hiánycélt. A kormány korábban úgy számolt, hogy idén 0,9 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, ezt a tervét később 0,7 százalékra módosította.



Eközben az Európai Bizottság is változtatott az előrejelzésén, télen még 0,1 százalékos visszaeséssel számoltak, a tavaszi prognózis 0,2 százalékos növekedésről szólt. A két előrejelzés tehát sokat közeledett egymáshoz, de a kis különbség is sokat számít: ha Brüsszelnek és nem a kormánynak van igaza, az mintegy 150 milliárdos további kiigazítási igényt jelent.



Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be három lépcsőből álló intézkedéscsomagját. Ennek első lépcsőfoka a 92,9 milliárd forintos zárolás és kiadáscsökkentés az idei évben, melyből 68,9 milliárd forintra rúg az egyes fejezeteknél történő kiadászárolás. A tárcavezető a csomag bejelentésekor azt mondta, meg kell nézni a növekedési adatot, és egyeztetni kell Brüsszellel, ennek fényében dönteni arról, hogy szükség van-e a második és harmadik lépésre, vagyis a beruházások leállítására és újabb adóemelésekre.



A Magyar Közlönyben megjelent, csomagról szóló határozat utolsó két pontja már tartalmazza is a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatát. Ettől összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány. Itt nem feltételes módban írnak a stadionfejlesztések felülvizsgálatáról, amiről eredetileg szó volt, hanem az olvasható ki belőle, hogy a kormány döntött ezekben a kérdésekben is.



A többség pesszimistább a kormánynál

Az Equilor elemzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány idén a 2,7 százalékos kormányzati cél fölé kerül, ám sem 2013-ban, sem 2014-ben nem haladja meg a 3 százalékos értéket. A terv teljesülését több kockázat is övezi. Továbbra is az látszik, hogy a pénztárgépek online kapcsolatától és az elektronikus útdíjból várt bevétel valószínűleg nem folyik be az államkasszába, míg az energiaár-csökkentés is bevételcsökkenéshez vezethet. A kockázatokat jó eséllyel mérséklik a költségvetésbe épített jelentős, 600 milliárd forintra rúgó tartalékok, így komolyabb elcsúszás nem lesz.



A Fitch arra számít, hogy a magyar kormány meghozza a szükséges döntéseket a GDP 3 százaléka alatti idei államháztartási hiány érdekében, de fennáll veszélye, hogy Brüsszel fenntartja a túlzott deficit eljárást. A növekedéshez nem jegybanki program, hanem reformok és kiszámítható üzleti környezet kellenének. A Fitch ebben az évben nem számol növekedéssel, 2014-re 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak.



A portfolio.hu által megkérdezett elemzők között a 4Cast 0,4 százalékos növekedést, az Erste Bank és a Budapest Alapkezelő 0,2 százalékos visszaesést, a Merrill Lynch 0,4 százalékos növekedést, az OTP 1 százalékos növekedést jósolt. A Raiffeisen szerint nem lesz idén növekedés, a Takarékbank számításai szerint 0,2 százalékkal bővül a GDP 2013-ban. Az Equilor 0,1 százalékos, a Citi Bank 0,2 százalékos, az MKB -0,1 százalékos bővülést prognosztizált.



index.hu