2020.04.02 | Csütörtök
Áron napja

Mielőbb nyitniuk kell az alternatív foglalkoztatási formák felé a magyar vállalatoknak
2020.03.13
Munkahely
241
.
Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói, a vállalat alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.

Kevesebb mint 150 ezer embernek volt „home office” lehetősége Magyarországon 2018 első negyedévében a KSH friss jelentése szerint. Az elmúlt öt évben ráadásul folyamatosan csökkent, mára 5 százaléknál is kisebb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak itthon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez Európa területén a legalacsonyabb érték, messze alulmúlja a 19 százalékos uniós átlagot, míg Svájcban több mint a munkavállalók 35, Hollandiában az emberek közel 50 százalékát alkalmazzák ilyen formában. Hasonló a helyzet más alternatív foglalkoztatási típusok terén is, hiszen egyéni vállalkozóként az uniós átlagnál mintegy 5 százalékkal kevesebben dolgoznak hazánkban, határozott munkaszerződéssel pedig az alkalmazottak mindössze 7 százaléka helyezkedett el szemben az EU-s 14 százalékkal.

A cégek többsége nyitott az alternatív foglalkoztatási formákra, a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben pedig egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb konkrét lépéseket kell tenniük azért, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy kollégáik otthonról, projekt alapon vagy rövidített munkaidőben dolgozzanak” – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadási üzletágának partnere. 


Generációs különbségek is súlyosbítják a helyzetet: ellentmondanak egymásnak az igények?

A cégeknek azzal is meg kell küzdeniük, hogy korábban soha nem látott módon, egyszerre négy különböző korosztály dolgozik a magyar munkaerőpiacon. Eltérő igényeikre a munkaadóknak is tekintettel kell lenniük. Az úgynevezett „offline generáció” (1946-1964 születettek) tagjai kötődnek a leginkább az íróasztalukhoz, míg az 1996 után született „digitális benszülöttek” elsősorban az önállóságot preferálják a határozatlan idejű munkaszerződéssel és a kötött munkarenddel szemben.

Tévhit azonban, hogy a pályakezdők és a tapasztalt munkavállalók nem tudnak együttműködni vagy nem lehet egyszerre vonzó munkakörülményeket teremteni számukra. A kulcs, hogy minden szervezet megtalálja azt, amin és amilyen arányban változtatnia kell a versenyképesség fenntartásához” – emelte ki Farkas Margit. Az EY partnere szerint ugyanis a változás elkerülhetetlen. A siker pedig leginkább azon fog múlni, hogy a cégek mernek-e időben alakítani a berögződött rutinokon, és amennyiben igen, hogyan menedzselik a változást. 

Az biztosnak látszik, hogy a versenyképes havi munkabér továbbra is az egyik legfontosabb tényező a munkahelyválasztás során. Az EY nemzetközi felmérése szerint ugyanakkor a munkaadók továbbra is a dinamikus előmenetellel, tanulási és fejlődési lehetőségekkel csábítanák a munkavállalókat, miközben a dolgozók inkább jó vezetőkre, erős munkáltatói márkára és alternatív munkavégzési módokra, például a „home office” lehetőségére vágynak. 

A cégeknek ezért érdemes minél hamarabb felülvizsgálniuk működési modelljüket és környezetüket, a szervezeti kultúrát, valamint az alkalmazott szabályzatokat és folyamatokat. Továbbá felmérni, hogy milyen munkavállalói csoportokra lehet még kiterjeszteni egyéb alternatív foglalkoztatási formákat.  A jog, a HR, az adózás és az IT-biztonság szempontjainak összehangolását követően lehet kialakítani egy olyan agilis szervezetet, amely képes dinamikusan reagálni a változó gazdasági körülményekre, valamint a munkavállalók folyamatosan formálódó igényeire, szem előtt tartva az üzleti érdeket is.

Forrás: EY, Noguchi Porter Novelli
További hírek a kategóriából...
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.

Működik a kötelező home office? A cégvezetők egy része nem bízik annak hatékonyságában
Nem mindenki nézi jó szemmel az otthoni munkavégzést egy friss kutatás szerint. Azoknál a szolgáltató cégeknél, ahol többnyire irodai munka folyik, a munkáltatók 90 százaléka távmunkára fogja küldeni munkatársait, amennyiben ezt a vírus megköveteli. Csaknem kétharmaduknál minden munkavállaló rendelkezik már most is otthoni szerver hozzáféréssel, tízből nyolcuknak van videókonferenciára is alkalmas biztonságos programja, minden harmadik pedig projektmenedzsment szoftvert is használ a mindennapi munkavégzéshez. A home office-hoz szükséges infrastruktúra tehát legtöbbjüknél már adott, a bizalom azonban részben hiányzik: a megkérdezettek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát, derül ki a Dreamjo.bs és Az Év Irodája friss közös kutatásából.

Ezek a magyarok leggyakoribb munkahelyi félelmei
A magyarországi munkavállalók kerülik a fokozott stresszel járó területeket, mégis sok pályakezdő kapcsolja össze jelenlegi vagy jövőbeli munkahelyét ezzel a tényezővel, és tart a fokozott feszültség későbbi veszélyeitől. A munkavállalók jelentős része attól viszont nem tart, hogy egy esetleges személyes konfliktus miatt távozásra kényszerülne munkahelyéről. Sokkal inkább attól, hogy rajtuk kívül álló okok miatt bocsátják el őket – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.