2020.04.02 | Csütörtök
Áron napja

Aláírták a 2020-as bérmegállapodást az FKF-nél
2020.03.09
Munkahely
242
.
Aláírták a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt.-nél hétfőn a 2020-as bérmegállapodást, amelynek értelmében március elsejével a fizikai dolgozók tízszázalékos, a szellemi dolgozók egységesen hétszázalékos béremelést kapnak.

Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen azt mondta: a főváros új vezetése tisztában van azzal, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokat csak megbecsült munkavállalóktól lehet elvárni, és az FKF minden munkatársának "kiemelten fontos szerepe lesz a tiszta és zöld Budapest megteremtésében".

Szólt arról is, "nagyon nagy" terveik vannak a társasággal, ma ezeket a terveket leginkább a "kukaholding rendszere" korlátozza, ugyanis megítélésük szerint ez Budapesten nem vált be. Továbbá közölte: a városvezetés szerint ahhoz, hogy a várostisztasági céljaikat el tudják érni, szükség lenne arra, hogy az FKF visszaszerezze az autonómiáját, és a fővárosiak által befizetett közszolgáltatási díjakat valóban teljes mértékben fel tudják használni erre. 

A célok között szerepel a város köztisztasági állapotának javítása, a hulladékképződés csökkentése, valamint az újrahasznosítás arányának növelése - mondta a főpolgármester. A megállapodás aláírói, Szalmásy Miklós megbízott vezérigazgató és Király András, az FKF szakszervezetének titkára egybehangzóan kijelentette: jó bérmegállapodást sikerült kötni. Szalmásy Miklós szerint a bérmegállapodás alkalmas lesz arra, hogy segítse az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő FKF-et, elősegítse a munkaerő megtartását, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy "egy kvázi életpályamodellt elkezdjenek felvázolni" a társaság dolgozóinak. Közölte, az alapbéremelésen túl bevezették a Budapest-pótlékot, továbbá ezt egészíti ki egy egyösszegű Budapest-jutalom. Mindez lehetővé teszi, hogy a társaságnál munkaviszonyban töltött idő alapján a dolgozókat többletelismerésben részesítsék - tette hozzá Szalmásy Miklós.

A közreadott sajtóanyag szerint a bérmegállapodás részeként januárra és februárra összesen bruttó 50 ezer forintos egyösszegű kompenzációban is megállapodtak. A vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, a főigazgatók, az igazgatók, az osztályvezetők, az üzem- és üzemegység-vezetők nem részesülnek bérfejlesztésben. A megállapodás szerint a két éve vagy annál hosszabb ideje a társaságnál dolgozó munkavállalók a munkaviszonyban eltöltött idő alapján megkapják a Budapest-pótlékot, valamint az éves jutalom összege fejenként bruttó 270 ezer forintra emelkedik.

Forrás: MTI
További hírek a kategóriából...
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.

Működik a kötelező home office? A cégvezetők egy része nem bízik annak hatékonyságában
Nem mindenki nézi jó szemmel az otthoni munkavégzést egy friss kutatás szerint. Azoknál a szolgáltató cégeknél, ahol többnyire irodai munka folyik, a munkáltatók 90 százaléka távmunkára fogja küldeni munkatársait, amennyiben ezt a vírus megköveteli. Csaknem kétharmaduknál minden munkavállaló rendelkezik már most is otthoni szerver hozzáféréssel, tízből nyolcuknak van videókonferenciára is alkalmas biztonságos programja, minden harmadik pedig projektmenedzsment szoftvert is használ a mindennapi munkavégzéshez. A home office-hoz szükséges infrastruktúra tehát legtöbbjüknél már adott, a bizalom azonban részben hiányzik: a megkérdezettek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát, derül ki a Dreamjo.bs és Az Év Irodája friss közös kutatásából.

Mielőbb nyitniuk kell az alternatív foglalkoztatási formák felé a magyar vállalatoknak
Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói, a vállalat alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.