A munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig mára egyértelműen elmozdultak a proaktív keresés felé – állapítja meg „Az Ember – Adat – Stratégia 2020” című tanulmány, amelyet a BCG és a Profession.hu közösen készített. A toborzási oldal 400 ezer fős önéletrajz adatbázisából kitűnik, hogy a toborzók tavaly 30%-kal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban. Mindez tükrözi, hogy a vállalatoknak már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, immár saját maguknak kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján.

Megfontoltabban döntünk

„A növekedő munkaerőhiány és az ezzel párhuzamosan megváltozott kereslet-kínálati egyensúly egyértelműen jelöltvezéreltté alakította a piacot. Ez az álláskeresők számára lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig gondolkozzanak, megfontoltabb döntést hozzanak. Mindez a munkaadókat válaszlépésekre ösztönzi. Így már proaktív módszerekkel kell jelölteket találniuk, s önéletrajzi adatbázisokat használnak. Ezek sikeres alkalmazásához fejlett keresőmotorokat, mesterséges intelligenciára épülő ajánlórendszereket építenek be a folyamataikba” – mutat rá a jelenség hátterére Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A részletekről szólva a kutatás rámutat, hogy az autóipar globális lassulása a magyarországi beszállítókra is hatással van. A gyártósorral rendelkező cégek mind a gyártástechnikusokat keresnek, így felvételük már hasonlóan időigényes, mint egy mérnöké. A szakmunka és a fizikai munka továbbra is a legkeresettebb kategória. A bankszektorban a hirdetések gyors növekedése mögött leginkább a fluktuáció áll, az IT üzemeltetői szektorban pedig leginkább képzett csapatjátékosokat keresnek.

A kutatás szerint lassan, de változóban van a magyar munkaerő hagyományosan alacsony mobilitása is. Békés megyéből leginkább Csongrádba, Tolnából és Somogyból Baranyába, Nógrádból legfőképp Hevesbe és Pest megyébe jelentkeznek a legtöbben. Budapest elszívó ereje továbbra is egyértelmű.

Nehezen tartunk lépést az új kihívásokkal

Globálisan is egyre gyakoribb, ami itthon is jellemző, hogy a cégek elvárásai és az álláskeresők készségei nem találkoznak. Magyarországon a BCG megállapítása szerint a munkaerő 36-40 százaléka nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges készségekkel. A jövőben minden bizonnyal komplexebb lesz a munkavégzés, amihez az analitikus képességek mellett a magyarok a csapatban elért vezető pozíciót érzik a legszükségesebbnek. 

„A jövőbeli képességek fontosságát tekintve a magyarok sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a csapatmunkának mint a németek. Az egyén-fókuszú társadalomban mindannyian vezetni szeretnénk” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.

A cégek válaszai a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódásával kapcsolatban kevéssé biztatóak. Amíg 2018-ban a megkérdezett foglalkoztatók 68%-a várta, hogy vállalatuk létszáma növekszik az elkövetkezendő egy évben, addig 2019-ben ez ugyan csökkent, de még mindig jelentős, 45%-uk számolt ezzel.