A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel kiadott jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 38 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottak száma 24 ezerrel csökkent. Ezzel egyidőben a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt, a munkanélküliek átlagos létszáma 12 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban és 8 ezerrel csökkent az előző, szeptember-novemberi három hónapos időszakhoz képest, amikor 3,5 százalékos volt a ráta. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: bár a foglalkoztatottak száma nőtt, a gazdaságilag aktívak száma már három hónapja enyhe csökkenést mutat, ami szintén hozzájárul a munkanélküliségi ráta mérsékelt javulásához.

Előre tekintve továbbra is úgy látja, hogy jelentősebb maradhat a munkaerőpiaci fluktuáció, de a munkanélküliségi mutatókat ez érdemben nem érinti, 2020-ban is 3,5 százalék körül ingadozhat a ráta. Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőpiac bővüléséből eredő gazdaságélénkítő hatás gyakorlatilag megszűnik, ami hozzájárul a GDP növekedési ütemének idei lassulásához. Ezzel szemben a továbbra is dinamikus bérnövekedés még segítheti a fogyasztás bővülését.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén arra mutatott rá, hogy a munkaerőpiac bővülése egyre inkább korlátokba ütközik. Néhány jelentősebb iparágban kezdi éreztetni hatását a világgazdasági lassulás. Számítása szerint versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne a foglalkoztatási ráta, ami további 250 ezer új álláshelyet jelentene.

Hozzátette: a munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart Magyarország, a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A gazdaság most elért arra a szintre, amikor már látványos javulást nem lehet elérni munkanélküliségi mutatókban. 

Magyarország foglalkoztatási rátája már megfelel az OECD-átlagnak. Ennek az elérése volt a könnyebbik feladat, az elithez való csatlakozás nehezebb lesz. Magyarország 70,1 százalékos foglalkoztatottsági mutatóval szerepel az OECD-nél, az élbolyba tartozó Izland, Svájc, Hollandia, Svédország, Németország, Új-Zéland és Japán 77-83 százalékos mutatóval rendelkezik - emelte ki a K&H szakértője.

    Szemléletváltásra és új lépésekre van szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatottsági ráta további emelkedésnek induljon. A vállalatoknak nyitniuk kell a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka irányába és ehhez fejlesztésekkel meg kell teremteniük a megfelelő hátteret. A csökkent munkaképességűek helyét is meg kell találni a rendszerben, megfelelő munkát kell nekik biztosítani. Fokozni kellene a mobilitást is.  Erre az egyik megoldás lehet a munkába járásra fordított idő lerövidítése, de az is, ha az érintettek oda költözhetnek, ahol van munkalehetőség a számukra - fejtette ki Németh Dávid.

    Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató  makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a tavalyi negyedik negyedévben ismét 

dinamikusan emelkedett a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor az is látható, hogy a jelenlegi képzettségi szint mellett egyre kisebb tartalékok vannak a munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, illetve az inaktívak további bevonásához elengedhetetlen a képzési lehetőségek bővítése, illetve a szakképzés további fejlesztése, szögezte le. 

    Az idei évben a lassabb gazdasági növekedés és a csökkenő munkaerő-tartalék miatt várhatóan mérsékeltebb ütemben emelkedik majd tovább a foglalkoztatottak száma - vélekedett a Századvég elemzője.