A MetuNest Hackathon néven rendezett eseményt hatalmas érdeklődés kísérte: sokszoros volt a túljelentkezés. A résztvevő hat diákcsapat négy téma közül választhatott. Két téma általánosabb vállalati kihívásokat feszegetett: az első a fenntartható munkahelyet, a második pedig a jövő tehetségmenedzsmentjét. A másik két terület, ahol a diákok ötleteit várták, a kávéfogyasztás jövője, illetve a 21. század reggelije volt.
A hallgatók az Egyetem és a Nestlé képviselőiből álló zsűri szerint nagyon értékes szakmai munkákat raktak össze, és a döntés is nagyon kiélezett volt: az első és utolsó helyezett között is alig pár pont volt a különbség. Az ötletek között volt: VR-alapon működő iroda, a reggelit és a közösségi irodát ötvöző szolgáltatás, hínár alapú környezetbarát csomagolás, környezettudatos instant kávé, illetve reggelizőautomata is. Az első MetuNest Hackathon győztese az Altius elnevezésű, a vállalatoknak előfizetéses alapon működő, képesség alapú, toborzási platform lett - a zsűri aszerint döntött, hogy melyik projektbe fektetne be pénzt, ha akkor és ott kellene dönteni.
A hackathon alkalmas arra, hogy a felsőoktatásban kiegészítse az akadémiai tudást. Az egyetemi képzések esetében nem véletlenül egyre erősebb hívószó a „tapasztalati” kifejezés, az elmélet ugyanis önmagában nem elég a munkaerőpiacon. A vállalatokkal közös hackathonokon a diákok belekóstolhatnak a céges munkastílusba, hiszen a közös munkán keresztüli tanulás, a meghatározott szűk ütemterv szerinti feladatmegoldás, kritikus gondolkodás, olyan képességek, amelyekre szükség van a folyamatosan változó élet- és munkakörnyezetben.
„A hallgatók a hackathon során átélhetnek, kipróbálhatnak egy speciális munkaformát. Attól speciális, mert fókuszált figyelmet, gyors reakciót, a helyszínen kialakított együttműködési formát, toleranciát, innovatív gondolkodást, bevonódást és bátorságot igényel. Ez a program a METU újszerű képzési rendszerének – a myBRAND-nek – csak az egyik alkotóeleme. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a hallgatóknak különleges, egyedi megéléseket adhatnak, ezzel biztosítva számukra a tapasztalati tanulás lehetőségét – mondta Major Szilvia, az egyetem Tréning Központjának és myBRAND irodájának vezetője.
A cégek számára is kedvező ez az együttműködés. Egyrészt a hallgatóktól friss, más szemléletű ötleteket kaphatnak a különböző piaci vagy szervezeti kihívások kezelésére, esetleg egy-egy ötlet bétatesztelésére. Ami talán még ennél is fontosabb, hogy hozzájárul a munkáltatói márkaépítéshez, és a cégek akár egy-egy rendezvényen jövőbeli munkatársaikat is megtalálhatják.
„A Nestlénél hiszünk abban, hogy a jövő generációinak és munkaerőjének fejlesztése nem csak az oktatási intézmények feladata. A kollektív versenyképességhez elengedhetetlen, hogy a fiatalok már a munkaerőpiacra lépés előtt fel legyenek vértezve a gyorsan változó környezethez szükséges tudással és készségekkel – mondta Tarczali Patrícia, a Nestlé Hungária Kft. szervezetfejlesztési szakembere. – A METU a vizsgacentrikus rendszer helyett olyan alternatív képzést biztosít a hallgatói számára, amely valós tapasztalatot nyújt, így adta magát, hogy közösen létrehozzuk az első MetuNest Hackathont. A Nestlé számára az ilyen együttműködés üzleti, utánpótlási és vezetőfejlesztési szempontból is kiváló lehetőség."
Az együttműködésnek köszönhetően a hallgatók – amellett, hogy valós üzleti problémákon, tapasztalt Nestlé szakemberekkel dolgozhattak együtt – a nyereményük részeként workshadowing és gyárlátogatási lehetőségen keresztül betekinthetnek egy nagyvállalat működésébe is.
Az eseményről készült videó
itt tekinthető meg.
Mi a hackathon?
A hack és a maraton szavak összevonásából született hackathon olyan 1-2 napos ötletverseny, amelyben a résztvevők egy megadott témakörben jutnak el egy üzleti kihívás megoldásáig. Eredetileg a szoftveriparban terjedt el a használata, és nem jelentett mást, mint azt, hogy fejlesztők egy csoportja néhány nap alatt intenzív munkával egy ötletből kiindulva létrehoz egy működő szoftvert, alkalmazást vagy hardvert, amely megoldást nyújt egy konkrét problémára.
A módszer hamar népszerű lett a 2000-es évek közepétől a cégeknél is, hiszen lehetővé tette az új ötletek gyors kidolgozását. Ezt követően elterjedt az informatikai iparon kívül is – párhuzamosan a startup-szféra növekedésével és népszerűvé válásával –, és ma már minden szektorban használják a pénzügyi területtől a médián keresztül az egészségügyig, illetve gyakorlati oktatási eszközként megjelent a felsőoktatásban is. A vállalatok számára toborzási és értékelő rendszereket fejlesztő HackerEarth 2017-ig világszerte ezer hackathon adatait elemezte. A kutatás szerint a hackathonok legnagyobb részét (48,5 %-át) magánvállalatok szervezik, a második helyen a felsőoktatás állt, 30,3%-kal, de az NGO-k (7,9%), sőt a kormányzat (2,6%) is használja ezt az eszközt.
