Évről-évre hatalmas ütemben növekszik a nemzetközi és a hazai e-kereskedelem. Az Európai Unióban a 22 eurónál (áfamentes szint) alacsonyabb értékű csomagok száma már 2015-ben elérte a 200 millió darabot, míg az említett értékhatár felettiekből 70 milliónál is többet szállítanak évente. A megrendelt áru mennyisége évről évre 15 százalékkal bővül, így a kereskedelmi szektoron belül egyre nagyobb szerepet kapnak a webshopok – derült ki az EY iparágspecifikus konferenciáján.

A robbanásszerű fejlődés azonban kihívások sora elé állítja az online üzleteket. Egy közelmúltban végzett vizsgálat keretében 24 uniós tagországban, valamint Norvégiában és Izlandon 560 honlapot világítottak át. A felmérésbe bevont webshopok 60 százalékánál komoly szabálysértésre akadtak. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) oldalán fellelhető súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvántartásában jelenleg 641 online üzlet neve szerepel. 

„A webshopok számára komoly nehézséget jelent a működésükre vonatkozó jogszabályok figyelése, különösen akkor, ha ennek nincs a társaságnál kinevezett felelőse. Éppen ezért nem csak nagy, de kis- és középvállalatok számára is életbevágó lehet olyan külső szolgáltató bevonása, aki naprakész a jogkövető működés körülményeit illetően, és egy asztalhoz tudja ültetni a házon belül érintett összes osztályt” – fejtette ki Suta György, az EY fogyasztási cikkekre szakosodott adótanácsadója.

A jogszerűtlen üzletmenettel sokat kockáztatnak a vállalatok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága ugyanis a vállalkozás éves nettó árbevételének akár 10 százaléka is lehet. A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata esetén ez a tétel a nettó árbevétel 5 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra rúghat. A bírság tételei azonban sokszor nem is a legsúlyosabb veszteségek. 

„A hatósági eljárások, sokszor hónapokig, akár évekig is elhúzódhatnak, amely során a kulcsfontosságú munkavállalók kapacitásait tartósan köti le ezen ügyek rendezése. Így viszont a vállalatnál csökken a hatékonyság, ami a cég eredményességét érintheti hátrányosan” – emelte ki Dr. Losonci András az EY kereskedelmi jogi szakértője.

„Az Európai Unió az e-kereskedelemre vonatkozóan megújuló áfarendszert, s szabályozást tervez bevezetni 2021-től. Ezek a vállalkozásoknak az egységes uniós piac előnyeinek jobb kihasználása mellett azt teszik lehetővé, hogy a tagállamok be tudják szedni az ágazatból azokat az adókat, amelyek elmaradása most évi 5 milliárd eurós kiesést okoz a közösség számára. A közelgő új szabályozásnak való megfelelést lényegesen egyszerűbbé teheti egy külső, szakértői partner bevonása” – hangsúlyozta Oroszlány Virág az EY e-kereskedelmi ÁFA szakértője.