2024.11.25 | Hétfő
Katalin napja
A magyarok közel fele nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte
2018.08.23
Munkahely
1653
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.
Meglepően kevesen, csupán a válaszadók 8 százaléka választotta az eredeti hivatását a magas kereseti lehetőség miatt. Közel kétharmaduk az érdeklődési köre alapján tanult tovább, ők azok, akik legnagyobb arányban (72%) maradtak a legmagasabb végzettségüknek megfelelő pályán. A válaszadók 13 százalékát a szüleik, illetve tanáraik győzték meg arról, hogy mit érdemes tanulniuk, közülük csupán 9 százalék maradt az eredeti területén. A váltásnál fordulnak az arányok: minden harmadik munkavállaló a magasabb fizetést nevezte meg legfőbb motivációjaként.
„Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra” – értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője.
Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen.
A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.
„A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is” – tette hozzá a szakember.
A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkeni.
„Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra” – értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője.
Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen.
A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.
„A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is” – tette hozzá a szakember.
A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkeni.
Forrás: Profession.hu, Noguchi
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.