Mobilisabbak, nyitottabbak, urbánusabbak

Elsősorban és nem meglepő módon inkább ház- vagy lakásbérlők, nem pedig tulajdonosok;
valamint kisebb méretű családokban élnek. Nyitottabb a hozzáállásuk is: akár üzleti megoldásokról,
kihívásokról, akár életmódról van szó. A munka érdekében történő költözés Európában csak a 2016-os
évben majd 32 millió főt érintett az Unión belül és ez a mi régiónkban is hatványozottan érződik (15%-
os növekedés a költözni hajlandóak körében). A magyar-lengyel-cseh-szlovák munkavállalók közül a
külföldön született lakosok, a fővárosok és azok vonzáskörzetében élők akár kétszer akkora
valószínűséggel mozdulnak, mint társaik.


Anyagi biztonság és plusz juttatások az alapelvárás


A költözés megjelölt okai között legmagasabb arányban a munka vezet (35%) de mellette
szorosan az új élmények és a változ(tat)ás iránti igény (30%), valamint a családi okok (20%) is
szerepelnek. A fő ösztönző tényező a férfiaknál inkább az anyagi faktor, nőknél a lista elején az új nyelv
megtanulása, az idegen kultúra megismerése is ott van. A vizsgáltak körében a magyarok voltak a
legmotiváltabbak az új nyelvek megismerésében. Karrierjében mindenki előrelépést vár a mobilitástól:
jutalmak, további juttatások szükségesek a külföldi munka elvállalásához. Összesen 4% állította, hogy
semmi esetre sem költözne külföldre, 3% viszont akár plusz juttatások nélkül is hajlandó bármikor
áttelepülni.

A legalapvetőbb, legszükségesebb elem, amely országtól, nemtől, kortól, pozíciótól, szociális
státusztól függetlenül egyformán fontos volt a munkavállalóknak: a biztonság. 85% esetében ez a
gazdasági stabilitást jelentette, de a politikai biztonság szintén előtérbe került a 26 év felettiek
körében. A magyar és szlovák munkavállalóknak a társas kapcsolatok is kiemelten fontosak, 50 év felett
pedig a munkahely otthontól való távolsága (napi ingázás) is meghatározó körülmény lesz. Fiatalok körében a helyiek vendégszeretete élvez elsőbbséget, 30-as éveikben járók számára a jó közlekedés is
elsők között van, valószínűleg a gyermekek könnyed iskolába/óvodába járása miatt.


Budapest és Prága továbbra is népszerű célpontok

Több, mint 50% akar Prágába menni, 29% Varsót, 27% pedig Budapestet jelölte meg
legvonzóbb városként. Az európai városok még mindig dominálják a népszerűségi világranglistákat
életszínvonal tekintetében, de a globális top50 listában összesen 22 európai város található, ezek közül
pedig csak egy Kelet-Közép Európai, az pedig Budapest.
A legtöbben 1-3 éves időtartamban gondolkoznak (33% ekkora távra tervez és csak 15% lenne
hajlandó végleg kiköltözni. Érdekes módon ez az időtartam lényegesen rövidebb az oktatásban,
coaching és tréning területen dolgozók esetében, és majd kétszerese az ellátási láncban dolgozók
között.) Szlovák-Cseh-Lengyel-Magyar összehasonlításban nálunk a legalacsonyabb a fél-egy évre
külföldre igyekvők száma, és a legmarkánsabb az 1-3 éves kitelepülés vállalása/célzása.


Fizetésben még mindig lemaradva

Az EU-s átlagkereset 2,39%-kal nőtt a 2016-os évben. Ez 1508 Eurót jelent havonta, a megelőző
gazdasági év 1469 Euró/hó-hoz képest. Érdekes megfigyelni, hogy egy éles vonal mentén
kettéválasztható az uniós országok csoportja, az átlag 1500 Euró kereset mentén. 14-14 ország helyezkedik el az ezt meghaladó, valamint az ettől elmaradó kategóriákban: Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia mind az utóbbiban foglal helyet. Mi tehát mind nyugat felé
törekszünk a jobb fizetésekért, az ottani munkavállalók pedig azért jönnek szívesen ide, mert a
mindennapok, a megvásárolható termékek olcsóbbak. A magyarok és lengyelek közül a legtöbben
akkor költöznének biztosan, ha legalább 65%-kal növelnék fizetésüket, csehek és szlovákok esetében
már az 50%-os emelés is elég lenne. Ez az arány a karrierlétrán és életkorban lefelé haladva persze
arányosan csökken, de nem véletlen, hogy az átmeneti külföldi munkavállalások elsődleges és fő
mozgatórugója az anyagi javak gyarapodásának reménye.

„A munkavállaló számára az áthelyezés drasztikus változás, amihez bátorság kell – legfőképp az
utolsó lépéseknél. Mind érzelmi, mind operatív szinten bizonytalanságot idéz elő az ilyen fajta
változás életükben. Elköltözés, távolság a barátoktól és a családtól, teljesen új környezet és kulturális
sokk – ezek az érzelmi tényezők ugyanannyira fontosak, mint a döntés mögött meghúzódó racionális
indokok.”- mondja Sámson Dorottya, a CPL Jobs Branch managere.