A design és a vágy kéz a kézben járnak. Kevés olyan dolog van, amelyet szándékosan csúnyára terveznek, hacsak nem a kockázatra és a veszélyre szeretnék felhívni a figyelmet (a dohányipari termékek vagy a mérgező anyagok csomagolása például ritkán vonzó). Az innovatív termékek ezzel szemben általában olyan designnal jelennek meg, amely önmagában is jelzi a magas szintű használhatóságot és/vagy teljesítményt. Esetükben azonban nemcsak a funkcionalitásért fizetünk, hanem az esztétikai élményért is.

Ezt erősíti meg a Journal of Product Innovation Management című lapban nemrégiben megjelent tanulmány is, ami azokat a technológiai vállalatokat vizsgálta, amelyek új szolgáltatásaik és termékeik fejlesztésekor hangsúlyt fektettek a designra. A felmérés azt mutatta ki, hogy ezek a cégek „nagyobb volumenű eladásokra számíthatnak, kevésbé függnek néhány nagy ügyféltől, sikeresebbek lehetnek az új piacokra történő belépésben, tetszetősebb a vállalati arculatuk, valamint a nagyobb profit révén jelentősebb mértékben nő a forgalmuk – összehasonlítva azokkal a cégekkel, akik nem használnak esztétikus designt.”

Fogyasztóként sokszor azt a terméket választjuk, amit esztétikusnak tartunk, azaz a legjobban tetszik nekünk. A színek és az anyagok megfelelő kombinációja növelheti egy termék vélt értékét, más szegmensbe pozícionálhatja, vagy vonzóvá teheti egy másik célcsoport számára. Gondoljunk csak a számítógépes egér designjára: mennyi változáson esett át a megalkotása óta aszerint, hogy mely célcsoport számára tervezték? Vegyünk például egy tűzpiros-szénfekete számítógépes egeret és egy minimalista fehéret, kifinomult fémgörgővel. A kettő közül vajon melyik lehet inkább egy csúcsteljesítményű, számítógépes játékokhoz készült gamer egér?

A modern elektronikus kütyükkel összehasonlítva az irodaszerek egyértelműen sokkal alacsonyabb érdeklődést váltanak ki. Azonban bármennyire kevéssé érdekelnek is bennünket, valami alapján mégis meg kell hoznunk a döntést, hogy melyiket válasszuk. Ez pedig főleg azért nem egyszerű, mert – sok más piachoz hasonlóan – a konkurens termékek elsőre itt is szinte egyformának tűnnek.

A kiskereskedők sokszor arra az elgondolásra építenek, hogy az irodai beszerzéseket kizárólag a szükséglet, nem pedig a vágy motiválja. Gyakran azt is feltételezik, hogy általában véve az embereket is csak az ár érdekli. Ezzel szemben a valóság az, hogy még maguk a beszerzési szakemberek sem elsősorban az ár alapján döntenek.



A Leitz egyik kutatásában pontosan azt vizsgálta, miként vásárolnak az emberek irodaszereket. A kutatás rámutatott, hogy az irodaszerek beszerzésekor a vásárlók 60%-a egyáltalán nem hasonlította össze az árakat. Sőt, a felmérés eredményei szerint, amikor termékvásárlással kapcsolatos döntéseket hozunk, minden egyéb tényező – például a korábbi elégedettség, a hosszú élettartam, a speciális termékjellemzők, az esztétikum és a kényelmes használat – mind sokkal fontosabb, mint az ár.

„Ha az értékesítők felismerik, hogy a vásárlók mélyen, legbelül valójában mire is vágynak, és azt magasabb színvonalú, esztétikusabb termékek formájában tudják kínálni, akkor a legtöbb vevő örömmel fizeti meg akár a magasabb árat is. A fogyasztók ugyanis inkább ahhoz keresnek indokokat, hogy többet költhessenek, nem pedig ahhoz, hogy kevesebbet. Nincs ez másként az irodaszerek piacán sem” – fogalmazott Käfer Gábor, a Leitz termékeket gyártó és értékesítő Esselte Kft. ügyvezető igazgatója.