A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: folytatódott a munkaerőpiac feszesedése, javultak a foglalkoztatási mutatók, míg a munkanélküliségi ráta változatlan maradt a június-augusztusi időszakban. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér-növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemét erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja - írta.

Ürmössy Gergely szerint az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése. Az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát vár, jövőre pedig 4 százalékra, vagy akár kismértékben az alá csökkenhet a mutató.

Az Erste Bank várakozásai szerint idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, amihez érdemben hozzájárul majd a háztartások emelkedő vásárlóereje és -hajlandósága. Becslésük szerint az infláció idén 2,4 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos lehet.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez - fejtette ki.

Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden piaci ágazatban bővült. Ugyanakkor a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számában. Az elemző szerint figyelembe kell venni azonban, hogy ezek a csoportok egy részének a foglalkoztathatósága problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá az elemző szerint a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

A Takarékbank szerint a foglalkoztatottak száma 2018 nyaráig érheti el a 4,5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, éves átlagban 4,2 százalékos lehet az arány, jövőre várakozásaik szerint átlagosan 3,8 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését - vélekedett, hozzátéve: a foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.