2024.11.26 | Kedd
Virág napja
Felkészülne a jövő évi adótörvényekre? Lehet, hogy már elkésett!
2017.09.22
Munkahely
1119
Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásán mehet keresztül az adóperes szakma, melynek során szinte valamennyi vállalatnak módosítania kell majd a gyakorlatán. Erre figyelmeztettek a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői az EY szakmai konferenciáján. A szakértők szerint a 2018. január elsejétől hatályos jogszabály több új lehetőséget is nyújt. „Az új perjogi szabályok folytatják az idén év elején megkezdett folyamatokat és újabb eszközöket adnak a vállalatok kezébe az érdekérvényesítéshez. A döntést hozó adóhatósággal például pertársként együtt perelhető az a másik közigazgatási szerv, mellyel az adóhatóság a közigazgatási cselekményt együtt valósította meg. Így például az a másik közigazgatási szerv, amelyiknek a véleményén az adóhatóság döntése alapult – fogalmazott dr. Rozsnyai Krisztina, a közigazgatási perekre alkalmazandó új Közigazgatási perrendtartás kodifikációjáért felelős, volt miniszteri biztos.
Az EY szakértői emellett kiemelték: az új eljárási törvények célja, hogy a bírósági jogvita rövidüljön és a bíróságon a felek már ne a tényállásról vitatkozzanak. Ez azonban azt követeli meg, hogy az adózók sokkal felkészültebben vegyenek részt az ellenőrzési eljárásban.
Az új eljárási törvények alapján az adózók gyakorlatilag abban lesznek érdekeltek, hogy az adózással kapcsolatos irataikat, bizonyítékaikat lehetőleg már az adóellenőrzés előtt rendszerezzék. Ez tudatos készülést és kockázatkezelést igényel majd, hiszen a későn ébredő adózók könnyen abba a csapdába eshetnek, hogy új bizonyítékot akár már a fellebbezésükhöz sem csatolhatnak.
Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint „az új bizonyítékokra és tényekre hivatkozás korlátozása ugyan gyorsít az eljárásokon, de egyben oda is vezet, hogy rendkívüli esetben, köznapi értelemben hiányos tényállás alapján is lehet majd jogszerű határozatot hozni. Ezért az adóperekben az adóhatóság és az adózók között új frontok nyílnak, mert várhatóan egyre nagyobb vita lesz arról, hogy a bíróság az ítélethozatala során egyáltalán milyen bizonyítékokat vehet majd figyelembe”
„Az új eljárási szabályok nem jobbak vagy rosszabbak, csak azt követelik meg, hogy az adózók máshogy gondolkozzanak a vállalatok, mint eddig. Az új peres és adóeljárási jogszabályi keretek – néhány kivételtől eltekintve – a tervek szerint 2018. január 1-jétől a folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Azonban a jogalkotó egyelőre nem rendelkezett az átmeneti időszakokról. Vagyis előfordulhat, hogy egy most novemberben kezdődő adóellenőrzést az adóhatóság már az új adózási eljárást szabályozó törvények alapján fejez be, és egy esetleges jogvitát a bíróság már az új szabályok szerint bírál el” – foglalta össze dr. Séra Gergely a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere.
Dr. Vaszari Péter kiemelte, hogy az új eljárási törvények bizonyos esetekben a már most folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Ezért a 2018. január 1-jei azonnali hatálybalépés és a részletes átmeneti rendelkezések hiánya fokozott figyelmet, tudatosságot igényel az adózóktól és a jogi képviselőiktől egyaránt.
Az EY szakértői emellett kiemelték: az új eljárási törvények célja, hogy a bírósági jogvita rövidüljön és a bíróságon a felek már ne a tényállásról vitatkozzanak. Ez azonban azt követeli meg, hogy az adózók sokkal felkészültebben vegyenek részt az ellenőrzési eljárásban.
Az új eljárási törvények alapján az adózók gyakorlatilag abban lesznek érdekeltek, hogy az adózással kapcsolatos irataikat, bizonyítékaikat lehetőleg már az adóellenőrzés előtt rendszerezzék. Ez tudatos készülést és kockázatkezelést igényel majd, hiszen a későn ébredő adózók könnyen abba a csapdába eshetnek, hogy új bizonyítékot akár már a fellebbezésükhöz sem csatolhatnak.
Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint „az új bizonyítékokra és tényekre hivatkozás korlátozása ugyan gyorsít az eljárásokon, de egyben oda is vezet, hogy rendkívüli esetben, köznapi értelemben hiányos tényállás alapján is lehet majd jogszerű határozatot hozni. Ezért az adóperekben az adóhatóság és az adózók között új frontok nyílnak, mert várhatóan egyre nagyobb vita lesz arról, hogy a bíróság az ítélethozatala során egyáltalán milyen bizonyítékokat vehet majd figyelembe”
„Az új eljárási szabályok nem jobbak vagy rosszabbak, csak azt követelik meg, hogy az adózók máshogy gondolkozzanak a vállalatok, mint eddig. Az új peres és adóeljárási jogszabályi keretek – néhány kivételtől eltekintve – a tervek szerint 2018. január 1-jétől a folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Azonban a jogalkotó egyelőre nem rendelkezett az átmeneti időszakokról. Vagyis előfordulhat, hogy egy most novemberben kezdődő adóellenőrzést az adóhatóság már az új adózási eljárást szabályozó törvények alapján fejez be, és egy esetleges jogvitát a bíróság már az új szabályok szerint bírál el” – foglalta össze dr. Séra Gergely a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere.
Dr. Vaszari Péter kiemelte, hogy az új eljárási törvények bizonyos esetekben a már most folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Ezért a 2018. január 1-jei azonnali hatálybalépés és a részletes átmeneti rendelkezések hiánya fokozott figyelmet, tudatosságot igényel az adózóktól és a jogi képviselőiktől egyaránt.
Forrás: Café PR
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.