A KSH adatai szerint a május elejétől július végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak létszáma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, a külföldi telephelyen dolgozók száma 4,4 százalékkal, a közfoglalkoztatottaké 40 ezerrel -16,9 százalékkal - csökkent. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt emelte ki, hogy az évek óta fokozatosan emelkedő aktivitási ráta növekedését az idei jelentős béremelkedés is erősítette, amely főként az alacsonyabb keresetűeket érinthette a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt. A munkaerőpiac folyamatosan csúcsokat dönt, ami felveti a kérdést, hogy mennyi tér maradt még további javulásra - írta az MTI-nek küldött kommentárjában az ING vezető elemzője. Az eddig még nem látottan feszes munkaerőpiac mindenesetre arra jó lehet hogy további béremelkedést kényszerítsen ki, valamint hogy csökkenthető legyen a közfoglalkoztatottak száma - állapította meg. Meglátása szerint a kedvező folyamatok nem törnek meg idén, és a munkanélküliségi ráta az év végén akár 4 százalék alá is csökkenhet - tette hozzá.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője nem találta meglepőnek, hogy folytatódott a munkaerőpiac feszesedése, azaz javultak a foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók. Véleménye szerint a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése, amit két tényező határoz meg: a gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák megjelenése.

Az év egészére továbbra is 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál az Erste Bank. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül, de idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja - figyelmeztetett.

Horváth András, a Takarékbank elemzője arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság továbbra is csaknem 700 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A foglalkoztatás bővülésének lassuló üteme azonban arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló és a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjét tekintve. Így még inkább hangsúlyossá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek bevonásának kérdése az oktatásba, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez. Meglátása szerint az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába.

A Takarékbank prognózisa szerint a foglalkoztatottak száma megközelítheti a 4,5 milliót és 3,7 százalékig csökkenhet a munkanélküliség a nyár végére, míg éves átlagban 4,1 százalékos lehet az arány. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a javulást, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb növekedését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat - tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerőpiaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást. Mint hozzáfűzte, bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást, ami egy egészségesebb munkaerőpiaci szerkezet irányába mutat.