A vagyon növekedéséből 349 milliárd származott a tranzakciókból, és 323 milliárd átértékelődésből, döntően elsősorban a tulajdonosi részesedések felértékelődéséből származott az első negyedévben. A tranzakciókat tekintve 261 milliárd forint pénzügyi megtakarítást és 88 milliárd nettó hiteltörlesztést eszközöltek a háztartások az első negyedévben. Forintbetétekből 53 milliárdot kivettek, de 34 milliárdnyit devizabetétbe tettek be annak ellenére, hogy az első negyedévben 16 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget szenvedtek el rajtuk. A negyedév során 170 milliárdért vásároltak lakossági állampapírokat és 97 milliárd forintért kincstárjegyeket és 72 milliárdot fektettek be üzletrészek vásárlásával, amiből 27 milliárd a tőzsdei részvényekbe ment. Az életbiztosítási tartalékait 41 milliárd forinttal növelte a lakosság.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az adatismertetés után az MTI-nek írt kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközfélék felé fordulni a lakosság.

Húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyás fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is szolgálná. A lakosság jelentős arányban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközbe tereli a megtakarításokat. Az infláció visszatérésével azonban az elérhető reálhozam mértéke lassan negatívba fordul, így középtávon itt is a befektetési alapoknál látottakhoz hasonló felfutás, majd stagnálás várható.

Horváth András biztató fejleményként méltatja, hogy az utóbbi három negyedévben a lakosság már aktívan veszi a tőzsdei részvényeket, így egyre inkább részt vesz a reálgazdaság finanszírozásában, illetve a BÉT teljes kapitalizációjában, több mint kétharmadot kitevő külföldi tulajdoni arány csökkentésében. Ezzel együtt is mindössze 1,2 százalék a részvényvagyon aránya a pénzügyi megtakarítások között, ami jelentősen elmarad a 3-4 százalékos régiós átlagtól, kiváltképp pedig a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvénytartását, vélekedett a Takarékbank elemzője.