2017.02.01
Munkahely
1604
A Humán Centrum Kft. legfrissebb kutatása szerint a munkaadók többsége korszerűbb toborzás-kiválasztási technikákban és fokozott motiválásban látja a munkaerő-gazdálkodási nehézségek megoldását. Bár a HR-kapacitás szűkös, a munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek bevonása még kevéssé meghatározó.
Hazánk egyik legnagyobb, magyar tulajdonú HR-szolgáltatásokkal foglalkozó vállalata, a Humán Centrum Kft. felmérése 2016 decemberében zajlott, melynek során HR kérdésekben érintett szakembereket kérdeztek a vállalati foglalkoztatásról. Az online kérdőívet vegyes iparágakat képviselő, az ország különböző részein tevékenykedő kkv-k és nagyvállalatok munkatársai töltötték ki.
Foglalkoztatási kilátások 2017-ben
A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók többsége abszolút nyitottságot mutat az új munkaerő felvételére, a vállalatok alkalmazotti körének bővítése jelenleg is zajlik. A válaszok alapján a betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek. Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták hiánya. A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum 10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.
A munkaerő-toborzás problémái
A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a vállalat jó hírnevének elhanyagolása. A válaszok szerint a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti, illetve az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig aggasztó munkaerőhiány tapasztalható. Mindez azért is jelzésértékű, mert a válaszadók összesített állományi létszáma meghaladja az 50.000 főt. A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.
A lehetséges megoldások
A válaszokból egyértelműen kimutatható, hogy a korszerűbb toborzás-kiválasztási technikák, az ösztönzőbb motivációs rendszer, a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalók szállítása, elszállásolása jelentene megoldást a munkaerő-toborzással, -megtartással kapcsolatos nehézségekre. Esetenként a részmunkaidő (távmunka, rugalmas munkaidő) bevezetése és a vállalati technológiai fejlesztés, a gazdaságos folyamatok kialakítása is könnyíthetne a problémákon.
A munkaerő-kölcsönzés tendenciái 2017-ben
A Humán Centrum kérdőíve – a foglalkoztatás témakörén belül – a munkaerő-kölcsönzés jelenségét és annak a különböző cégek életében betöltött szerepét egyaránt vizsgálta. Az adatokból jól látszik, hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának aránya.
A diákmunka szerepe a vállalatok életében
A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti együttműködésben rejlő lehetőségeket. A cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák szövetkezet adatai szerint egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.
„A felmérésben részt vevő cégek válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek jellemzően tisztában vannak a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés, a diákmunka szervezés pozitív velejáróival. A cégeknek a korszerű toborzás-kiválasztási technikák alkalmazása, a munkaügyi adminisztrációs terhek jelentős csökkentése és a munkavállalók esetleges szállítása miatt is érdemes kölcsönzésben gondolkodniuk.” – foglalta össze Szabó Zsuzsa, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
Forrás: Ferling