Energetikai szakreferens alkalmazására kötelezi a jogszabály 2016. december végétől azokat a vállalkozásokat, amelyek meghatározott energiamennyiségnél többet fogyasztottak a tárgyévet megelőző három évben – közölte a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Az energiahatékonysági jogszabályok 2016. december 21-én hatályba lépett módosításai szerint a kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek a jelzett három évben évente átlagosan több mint 400 ezer kilowattóra áramot, 100 ezer köbméter földgázt vagy 3,4 ezer gigajoule hőt használtak fel.

„A szakreferensek feladata, hogy elősegítsék az energiahatékonysági szemlélet és gyakorlatok terjedését azzal, hogy szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesznek a rendszeres energetikai auditban is, illetve jelentést készítenek a vállalkozás energetikai szokásairól és a vállalkozás által elért energiamegtakarítási eredményekről. Utóbbi dokumentumot a tárgyévet követő május utolsó napjáig közzé is kell tennie a vállalkozásoknak.” - mondta Csáki János, a Baker & McKenzie szakértője.

„A szakreferens a vállalkozástól független olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik a jogszabályban foglalt megfelelő szakirányú végzettséggel, energetikai területen szerzett szakmai gyakorlattal és vizsgával. Cég is lehet szakreferens, ha azzal legalább egy olyan természetes személy áll a jogszabályban meghatározott jogviszonyban, aki megfelel a fenti követelményeknek. Az energetikai szakreferens igénybevételét a vállalkozásnak 30 napon belül be kell jelentenie a Magyar Energetikai- és Közmű-Szabályozási Hivatalnál (MEKH) – a bejelentés elmulasztása 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot jelenthet a moratórium letelte, azaz 2017. június 30. után. A módosításból úgy tűnik azonban, hogy a moratórium nem vonatkozik arra az esetre, ha a vállalkozás az energetikai szakreferens igénybevételére vonatkozó kötelezettségét sérti meg.” – hangsúlyozta a szakértő.

A módosítás továbbá egyértelműsíti a nagyvállalatok számára négyévente kötelező energetikai audit esedékességének számítását: a négyéves időszakot mindig a korábbi audit elkészítésének napjától kell számolni, az első auditot pedig az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30-ig kell elvégezni – függetlenül e regisztráció tényleges megtörténtétől. Ez utóbbi szabály nem vonatkozik azokra a nagyvállalatokra, amelyek már 2015. december 5-én az auditálásra kötelezettek körébe tartoztak és nem mentesültek az auditálási kötelezettség alól. Továbbá, az évente megismétlendő regisztrációért a nagyvállalatoknak ezentúl 100 ezer forintos regisztrációs díjat is fizetniük kell, a MEKH pedig honlapján teszi közzé a nagyvállalatokról vezetett nyilvántartását. A regisztráció elmulasztása 1 millió forintig, az energetikai auditálás elmaradása pedig 10 millió forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírságot jelenthet. Az energiahivatal 2017. június 30-ig azonban nem állapít meg bírságot az energetikai auditálás elmaradása miatt.

Mostantól az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett vállalkozásoknak is adatot kell szolgáltatniuk a MEKH felé az energiafelhasználásuk mértékéről, illetve a végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel elért energiamegtakarítási adatokról – korábban ez a kötelezettség csak a nagyvállalatokat érintette. Az adatszolgáltatás elmulasztása egymillió forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírságot jelenthet.

Az új szabályok ugyanakkor az energetikai auditorokat is adatszolgáltatásra kötelezik a MEKH felé a vizsgálat eredményeiről – nemcsak egy-egy adott vizsgálatról, hanem az egész évi auditálási tevékenységükről is. Ennek elmulasztása továbbra is 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Az auditorok emellett 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatók, ha hibás vagy hiányos energetikai auditjukat 90 napon belül nem javítják vagy pótolják – aki pedig két éven belül kétszer kerül ilyen helyzetbe, azt a névjegyzékből is törölhetik és eltilthatják a további tevékenységtől.