Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona szeptember végén 1121 milliárd forintra rúgott, az egy pénztártagra jutó vagyon 9 százalékkal, 1,06 millió forintra emelkedett a tavaly szeptember végi 971 ezer forintról. A második negyedévhez képest 2,4 százalékkal gyarapodott a vagyonuk.

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke szerint a kasszákba vetett bizalmat mutatja, hogy a tagok egyéni befizetései a harmadik negyedévben 14,45 milliárd forintra rúgtak, 10 százalékkal nőttek. A pénztárak rekordbefizetésekre számítanak az év végén.

Jól teljesítettek az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak is, vagyonuk szeptember végén 47,5 milliárd forintot tett ki, ami a második negyedévhez képest 8,6 százalékos növekedés. A szövetséggel együttműködő egészségkasszáknak több mint 851 ezer tagjuk van.

Bár az egészségpénztári megtakarítások rövidebb távra, például egy-egy nagyobb kiadásra vagy a havi gyógyszerkiadások fedezésére szolgálnak, a tagok átlagos vagyona így is jelentős, szeptember végén átlagosan közel 56 ezer forintra rúgott. A befizetések majdnem 60 százalékát kitevő munkáltatói hozzájárulások mellett szeptember végére 8,7 százalékkal, 3 milliárd forintra nőtt a tagok által befizetett összeg, ami éves összevetésben már 20 százalék feletti növekedés.

Az egészségpénztárak népszerűségét jól mutatja az elnök szerint az is, hogy a tagok a harmadik negyedévben 1,8 millió alkalommal vettek igénybe a pénztárak által finanszírozott szolgáltatásokat. Bár az esetenként és átlagosan 3-5 ezer forint értékben elszámolt szolgáltatások között az egészségpénztári költések voltak túlsúlyban, a gyerekek tanulmányaitól az idősgondozásig számos más célra megoldást kínáló önsegélyezés is egyre népszerűbb, az adóvisszatérítés ugyanis itt is jó lehetőség a befizetőknek.

Az elnök jó hírnek nevezte, hogy a lakosság körében emelkedik az öngondoskodók száma, és a nyugdíjcélú megtakarítások között a nyugdíjpénztári forma a legismertebb és legnépszerűbb. Míg korábban háromból csak egy ember tett félre időskorára, ma már az emberek közel fele takarékoskodik valamilyen formában a nyugdíjára. Sokan kezdik meg, vagy folytatják a válság után visszafogott megtakarítást is. A pénztártagok által ideálisnak tartott és a ténylegesen félretett forintok összege között azonban nagy a különbség - tette hozzá.

Hangsúlyozta, az időskori anyagi biztonsághoz és az egészségmegőrzéshez az állam, a munkáltatók és a munkavállalók együttes szerepvállalására van szükség, a kiszámítható jövő csak az öngondoskodás segítségével és annak támogatásával érhető el. Az ÖPOSZ abban bízik, hogy ezt felismerve, hamarosan további ösztönzőket vezethetnek be a pénztári megtakarítást választók motiválására. Erre azért is szükség lenne, mert szervezet kutatásai szerint a munkavállalók többsége takarékoskodna vagy növelné a félretett összeget, ha plusz pénzhez jutna. A nyugdíjpénztári tagok 72 százalékának például a munkáltató támogatása is kifejezetten fontos elem, de ugyanez a még tagsággal nem rendelkező dolgozókat is motiválná a pénztári takarékoskodás megkezdésére.

Az önkéntes pénztári megoldással már több mint kétmilliónyian takarékoskodnak. Az év végéig teljesített egyéni befizetések után 20 százalék, akár 150 ezer forint adó-visszatérítés is igényelhető (annak, aki pedig nyugdíj és egészségpénztár mellett más nyugdíjcélú megtakarításba is befizet, összesen akár 280 ezer forintot is jóváírhatnak szja bevallása alapján).