A szakember rámutatott, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék.

Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhelyzetre is. Ha pedig a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: mindenképp jelentősebb járulékcsökkentésre lenne szükség, viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.

Kiemelte: a járulékcsökkentés hozzájárulhat a bérek emelkedéséhez, ugyanakkor ez függ attól is, hogy valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését. Az elemző egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi munkaerőpiac másik problémájára, a szakképzett munkaerő hiányára, ami ugyancsak akadálya annak, hogy a vállalkozások több munkavállalót alkalmazzanak.