„A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.” Hozzátették: a globális pénzügyi környezet az elmúlt időszakban változékonyan alakult, és a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.




Az elmúlt hónapokban a tanács még azt közölte, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.




Az MNB jövőre már 1,5 százalékos növekedéssel számol




A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy idén 0,6, jövőre 1,5 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (gdp), a fogyasztói árak pedig 2013-ban 2,1 százalékkal, 2014-ben pedig 3,2 százalékkal emelkednek.





Az MNB legutóbbi, márciusi előrejelzésében még alacsonyabb, 0,5 százalékos idei, de magasabb, 1,7 százalékos 2014-es gazdasági növekedéssel számolt, és 2,6 százalékos, illetve 2,8 százalékos inflációt várt. A jegybank stábja által készített friss makrogazdasági prognózis legfontosabb számait kedden tette közzé az MNB, a részletes inflációs jelentést csütörtökön publikálja.




A végéhez közelít a monetáris lazítás




Piaci elemzők szerint a központi bank hamarosan befejezheti a csaknem egy éve tartó monetáris lazítási ciklust, erre utal a romló nemzetközi piaci hangulat, amelynek hatására a magyar kötvények hozama is jelentősen megugrott, továbbá emelkedett a magyar kockázati felár is. A szakértők legfeljebb még egy 25 bázispontos csökkentésre látnak esélyt.




A jelentős nemzetközi hangulatváltozás ellenére csökkentette újabb történelmi mélypontra irányadó kamatát az MNB – kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szakember úgy véli, a döntéshozók feltehetően inkább a hazai fejleményekre fókuszáltak, és az itthoni fundamentumokat tekintve nem sok változás történt az elmúlt hónaphoz képest. Az infláció májusban bőven a jegybanki cél alatt maradt, a reálgazdaság teljesítményét tükröző havi adatokban ugyan kisebb javulás látszik, azonban a gazdasági növekedés így is rendkívül nyomott marad. Jelentős változás zajlik ugyanakkor május közepe óta a nemzetközi piacokon, ami mindenképp óvatosságra kell hogy intse a jegybankot – figyelmeztet a szakértő.




4 százalékig csökkenhet az alapkamat




Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint bár az utóbbi hetekben szignifikánsan romlott a nemzetközi hangulat, emelkedett a magyar cds és a kötvények hozama, a középtávú inflációs kilátás azonban még alátámasztja a jegybanki döntést. Hozzáfűzte: könnyen lehet azonban, hogy ma már nem egyhangúan döntöttek a tanácstagok. Az Equilor szakértője szerint 4,0 százalékon befejeződhetnek a vágások, hiszen az ország kockázati megítélésének romlása szűkíti az MNB mozgásterét.




Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya, az Erste elemzői úgy vélik: a keddi kamatbejelentés után továbbra is nagy kérdés, hol lesz a kamatvágások alja. Előrejelzésük szerint júliusban még egy kamatvágás jöhet, 4 százalékra, ennél alacsonyabb vinni az alapkamatot azonban szerintük kockázatos lenne a szemmel láthatóan kockázatkerülőbbé váló külső piaci környezetben.




Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szintén úgy véli, hogy az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tette az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor ő is felhívja a figyelmet a piaci folyamatokban május végétől végbement fordulatra, amelyet a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése okozott. A TakarékBank szakértője úgy véli, amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 25 bázispontos kamatcsökkentésre van lehetőség, azután pedig huzamosabb ideig 4 százalékon maradhat az alapkamat.





mno.hu