Előzmények



Már egy évtizeddel ezelőtt is több terv készült a BKV-nál arra, hogy megújítsák a tömegközlekedési jegyrendszert, az akkori elképzelések azonban nem valósultak meg. 2010 végéig a BKV korábbi vezetése abban gondolkodott, hogy a 90-es évek végén elterjedt kártyás rendszert vezet be, amely lényegében véve a kártyán tárolt adatokra épült. Azóta azonban az a döntés született, hogy egy szerver alapú megoldást építenek ki. Ennek lényege, hogy nem csak előre feltöltött kártyákkal lehet utazni a papír alapú jegyek és bérletek helyett, hanem az ügyfelek akár a saját érintésmentes bankkártyájukat is használhatják utazásra. A BKK egyelőre még csak vizsgálja, hogy a többi közlekedési vállalattal (például MÁV) hogyan lehet a tervezett rendszert kiterjeszteni, azonban az elsődleges cél most a budapesti közlekedés rendbe tétele.



A nagyszabású projekthez azonban forrást is kellett szerezni, mivel a 67,7 millió euróra becsült költségre a BKK-nál, amely tavaly feladatellátási szerződés keretein belül átvette a BKV feladatainak nagy részét, nem volt fedezet. A forrás megszerzésének érdekében a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kezdeményezett tárgyalásokat, amelynek eredményeképpen 54,2 millió eurót szereztek a projektre.



A Portfolio.hu kérdésére a BKK elmondta, hogy az EBRD-vel a szerződést idén nyáron tervezik aláírni, a projekt átütemezése nincs kilátásba helyezve. A finanszírozási szerződés megkötésének előkészítése mellett párhuzamosan zajlik a műszaki-technológiai tenderdokumentáció készítése és a beszerzési eljárás előkészítése. Ütemterv szerint a beszerzési eljárás 2013. decemberi lezárását és a nyertessel történt szerződéskötést követően 2014-ben a BKK megkezdi az elektronikus jegyrendszer első ütemének bevezetését. A projekt már az EBRD honlapján is megjelent.



Három évig is eltarthat, mire a rendszer teljesen elkészül



2014-ben az első tesztek elindulnak, 2015-16-ban állhat fel a teljes rendszer - mondta el Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Napi Gazdaság 'A jövő fizetőeszközei' című konferenciáján. Kihívást jelent az is, hogy a jelenleg használatos jegyérvényesítő berendezések nem igényelnek sem adatkapcsolatot, sem áramot, azonban az új eszközök igen. Ezért a régebbi járművek felkészítése a berendezések telepítésére ugyancsak nagy feladat elé állítja a BKK-t. A szerver alapú megoldás kialakítása időigényes, de hosszú távon biztosítja a különböző rendszerek, így a bankrendszerek és esetleg más közlekedési társaságok rendszerei közötti átjárhatóságot.



Hogyan működik majd az e-jegy?



Vitézy Dávid a programról elmondta, hogy alapvetően három célcsoportot határoztak meg. Egyrészt az állandó rendszeres utasoknak a bérlet továbbra is elérhető marad, de elektronikus formában. Ha ellopják vagy elvész a kártya, a plasztik letiltható lesz, a rajta tárolt egyenleg pedig megmarad. Kiegészítő terméket lehet majd hozzárendelni a kártyához, amit online is meg lehet majd tenni.



Azoknak, akiknek megítélése szerint nem érné meg bérletet váltani, a hagyományos bérlet helyett megfelelő megoldást kellett találni. Számukra két lehetőség áll nyitva. Az egyik a BKK által kibocsátandó érintésmentes kártya, amely névre szóló, így regisztrációt igényel. Erre aztán fel lehet tölteni egy kívánt összeget, amelyet idő alapú számlázással is fel lehet használni. Így nem kell előre terveznie az utasnak, mert ha elér egy napi vagy heti utazási limitet, akkor ennél többet nem von le a kártyáról a rendszer. Az elszámolás automatikusan mindig úgy történik, ahogyan az utazónak a legkedvezőbb.



A másik lehetőség az érintésmentes bankkártyákkal való fizetés, amely során az utazó naponta egyszer, összesítve fizeti ki a jegyek, vagy a napi limit ellenértékét. Az elektronikus jegyrendszer a tervek szerint a NEK-el (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) is kompatibilis lesz.



A rendszer megtervezésekor a csalókra is nagy figyelmet fordítottak a BKK-nál, ugyanis miattuk a becsületes utasok jóval drágábban utaznak. A kártyák hamisítása jóval nehezebb feladat lesz ezentúl. A jelenleg használatos hagyományos bérleteket például úgy is hamisítják, hogy az eredeti festéket lemossák, majd újranyomtatják az adott bérlet érvényességi idejét. Ezen kívül az állomásokon körülbelül 500 beléptetőkaput helyeznek el, amelyeknek áteresztő képességét jelenleg is teszteli a BKK a Corvin negyed megállóban. A jegyek és bérletek érvényességének ellenőrzését hordozható készülékek segítségével végzik majd el az ellenőrök



Kártya és szerver alapú megoldás - ég és föld



Az elektronikus jegyrendszerek gyűjtőneve automatizált menetdíj-beszedési rendszer (AFC - automated fare collection). Ezek közül a legmodernebbnek számító megoldás az érintésmentes kártyával működő elektronikus jegyrendszer, amely már több fejlett gazdasággal rendelkező országban illetve városban használatban van. Azonban ezeket egy fontos tulajdonság mentén két csoportra lehet osztani. Az úgynevezett szerver alapú rendszerek nagyban különböznek azoktól, amelyek az érintésmentes technológiával ellátott kártyák adattároló képességén alapulnak.



A szerver alapú megoldás lényege, hogy az utazással kapcsolatos adatokat a rendszer központi szerverén tárolják majd. Az utasok által használt kártyák így csak néhány személyes adatot tartalmaznak, díjterméket, vagyis értéket azonban nem hordoznak. A központi adattárolás lehetővé teszi az utazások utólagos elszámolását, ennek megfelelő, eseti jellegű promóciós termékek kialakítását is. A kihelyezett kártyaolvasó termináloknak folyamatos adatkapcsolatban kell lennie a központtal, így a mobil adatkommunikációs hálózat kiépülése is egy fontos tényező a megvalósításban. Összefoglalva tehát a rendszer működési elve egy normál banki rendszer és a bankkártya viszonyához hasonló - olvasható a BKK megvalósíthatósági tanulmányában.



A BKK által tervezett elektronikus jegyrendszer még nemzetközi szinten is újdonságnak számít, az érintésmentes fizetésre alkalmas bankkártyákat is kezelő szerver alapú rendszer jelenleg csak Londonban működik, de ott is csak bizonyos korlátokkal. Emellett Chicagóban és Philadelphiában várható nemsokára szerver alapú rendszer indulása.



Ezzel szemben a másutt már működő érintésmentes kártya alapú rendszerek lényege, hogy az utas és az általa váltott jegyek, bérletek, valamint a felhasználható keretösszeg adatai mind a kibocsátott kártyán tárolódnak. Rövidebb távon egy ilyen rendszer is hatalmas előrelépés lenne a papír alapú jegyekhez képest, azonban ezek sokkal rugalmatlanabbak, kevésbé nyitottak és paraméterezhetőek, mint a szerver alapú megoldások. Ebben a hagyományos rendszerben a díjkalkuláció az érvényesítő berendezésen belül történik meg, míg bankkártyás elfogadás esetében ennek a műveletnek a szerveroldalon kell megtörténnie.



A kártyákon megtalálhatóak a korábbi érvényesítések adatai is, így ez a rendszer is képes kezelni a díjplafonokat. Nehézséget egyedül egy hosszabb időszak, például egy hónap utazásai jelenthetnek, amikor nagyobb mennyiségű adat tárolása és feldolgozása szükséges a díjplafon megállapításához, ami lassabb beléptetést, adatfeldolgozást eredményezhet. Ennek a rendszernek a legnagyobb hátránya, hogy nem, vagy csak nagyon korlátozottan képes kapcsolódni más hálózatokhoz, így nem biztosítja az átjárhatóságot a különböző rendszerek között. Nem képes az érintésmentes bankkártyákat kezelni, mert a már telepített kártyaolvasó terminálok nem felelnek meg a kártyatársaságok által támasztott előírásoknak.



Ilyen, érintésmentes kártya alapú rendszer működik többek között Hollandiában, Belgiumban, Isztanbulban, Hongkongban, az Egyesült Államok több nagyvárosában, Bangladesben, Malajziában.





portfolio.hu