Lázár János keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.
Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal "megúszhatja" az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti - értékelt, hozzátéve: a kormány minden esetben tárgyalásos megoldásra törekszik.

A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.

A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet - jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor "nem tudja, mi". Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, "a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell" - fogalmazott.

"Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal - legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(...) véget ér" - hangoztatta.

Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia - magyarázta a tárcavezető.

Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül "át lehet vezetni őket" a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.

Megkérdezték arról is, hogy a jelenleg a DK-ban politizáló Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. Azt válaszolta: nem fognak könnyeket hullatni amiatt, hogy "a maga által kért jelölést visszautasítja", ő "kilincselt" a kormány támogatását kérve. A DK parlamenti távolmaradására és szakértőinek javadalmazására pedig azt felelte, a kérdést nem a kormánynak, hanem a Háznak kell rendeznie. Megjegyezte: ha a párt így akar tiltakozni, tegye, eddig sem volt észrevehető a képviselői munkája.

A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. "Azt remélem, ezután jobb lesz neki" - jegyezte meg.
Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.