Az önkéntes pénztárak, nyugdíjbiztosítások vagy a foglalkoztatói nyugdíjintézmények szerepe az, hogy kiegészítsék az állami nyugdíjat, nem pedig az, hogy átvegyék a szerepét - szögezte le az államtitkár. Ismertetése szerint a kormány nyugdíjpolitikája az Alaptörvényben rögzített elvek alapján épül fel: az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

Hangsúlyozta: az állami nyugdíjrendszer hosszú távon is stabil, az elmúlt évek változásai a társadalombiztosításban garantálják a jövő nyugdíjasainak teljes és kiszámítható állami nyugdíját.

Hornung Ágnes az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett konferencián hangoztatta: jó nyugdíjrendszer csak erős és stabil gazdasági környezetben működtethető hatékonyan, és az állam ebben szerepet vállal.
Kifejtette: a 62+ évesek 2,2 millióan, a 65+ évesek pedig 1,8 millióan vannak, miközben a foglalkoztatottak száma 4,37 millió. A termékenységi ráta még mindig nagyon alacsony, bár a kormány számos intézkedést tett a javítására. A munkanélküliség rekordalacsony szintre, 5 százalék alá esett, a képzett munkaerő hiánya azonban gondokat okoz, ennek kezelésére készül a kormány - ismertette az államtitkár.

Szólt arról is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak mind a lakosságnak, mind az államnak fontosak. Amellett, hogy kiegészítik az államtól kapott nyugdíjakat, kitűnő megtakarítási formát jelentenek, különösen a jelenlegi nagyon alacsony kamatkörnyezetben.
A nyugdíjpénztárak az államadósság finanszírozásában is fontos szerepet töltenek be, a kasszák 1100 milliárd forintos vagyonának 60 százalékát helyezik ki az állampapírpiacon.
Emlékeztetett arra, hogy számos, a pénztárak számára kedvező intézkedés született, új formaként megjelent például az önsegélyező és egészségpénztár. A cafeteria rendszer átalakítása kihívást jelent a pénztári szektornak, de számos kedvezmény megmaradt, például adókedvezményt továbbra is igénybe lehet venni - jelezte.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta, konszolidációs folyamat zajlik a pénztári szektorban - a piaci szereplők száma a tavalyi 85-ről 74-re csökkent -, de az új pénztártípus megjelenése is összeolvadásokat eredményezett.
A nem fizető tagok aránya magas, 50 százalék, az önkéntes pénztári vagyon azonban nő, ami azt mutatja, hogy a tagok egyre többet fizetnek be, miközben a munkáltatói hozzájárulások csökkennek - mondta el.

A felügyelet a vállalatirányításon és a piaci megjelenésen belül lát jelentősebb kockázatot, a munkáltatók kivonulása és a pénztártagok aktivitásának hiánya miatt csökken a tulajdonosi kontroll - hívta fel a figyelmet Kandrács Csaba. A piaci kockázatok között említette az új belépők alacsony számát, a munkáltatói elkötelezettség csökkenését és a járadékos pénztártagok alacsony arányát.

Működési kockázatként értékeli az MNB a nem fizető tagok magas arányát, ez azonban stagnál, ezért mérsékelt kockázatnak tekintik. A jövedelmezőség területén az alacsony hozamkörnyezet miatt csökkenő működési eredmény és a munkáltatói háttértámogatás megszűnése jelent kockázatot. Az utánpótlás hiánya és az egyösszegű kifizetések csökkenthetik az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonát.

A vizsgálati tapasztalatokat ismertetve elmondta, hogy a belső kontrollrendszerek nem kielégítően működnek, a közgyűléseken alacsony a részvétel, így alacsony a kontroll is. Kitért arra is, hogy egyes piaci szereplőknél az alapkezelői díjak meghaladják a vagyonkezelési díjat, a felügyelet ezt is vizsgálta. Hangsúlyozta, a jó hozam nem ellensúlyozza a jogszabálysértést. Az MNB számításai szerint egyébként a vagyonkezelési díj és a nettó hozam között nincs érdemi kapcsolat 10 éves távlatban.
Hardy Ilona, az ÖPOSZ elnökségi tagja, az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár elnöke a szövetség felmérésének eredményeit ismertetve elmondta, a két legfontosabb megtakarítási cél - a nyugdíj és az egészségügyi kiadások - közül az összes megkérdezett 39 százaléka tette az első helyre a nyugdíjat.

Önkéntes pénztári megtakarítása 24, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása 32 százaléknak van, míg 52 százaléknak nincs semmilyen ilyen típusú megtakarítása (utóbbiak aránya tavaly 68 százalék volt). Tízezer forint vagy az alatti havi megtakarítással a megkérdezettek 31 százaléka, 10 ezer forint felettivel pedig 17 százaléka rendelkezik. Az ideálisnak tartott megtakarítás ennél lényegesen magasabb. A cafeterián keresztül a megkérdezettek 11 százaléka kap önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást.

A munkáltatók a béremelés, a készpénz-cafeteria és a SZÉP-kártya után már csak negyedik helyen tartják hatékony ösztönzőnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást.
Hardy Ilona szerint nagyon fontos volna, hogy változzon a pénztárak működésének finanszírozása. Most a friss bevételekből képeznek működési tartalékot, azt szeretnék azonban, ha a tőkéből is levonhatnának a működési költségekre. Fontos feladatként említette a kedvezményes munkáltatói juttatás növelésének képviseletét is.