A vizsgált időszakban az újonnan állampolgárrá vált személyek több mint 89 százaléka nem uniós tagországból érkezett. A honosítottak többségét mindössze három tagországban adták a más tagállamból érkezettek: Luxemburgban (82 százalék), Magyarországon (77 százalék) és Máltán (52 százalék).

A honosítottak legnagyobb csoportját 2014-ban is a marokkóiak (92 700) alkották. Őket az albánok (41 000), a törökök (37 500), az indiaiak (35 300), az ecuadoriak (34 800), a kolumbiaiak (27 800) és a pakisztániak követték (25 100).
Az EU-állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben románok (24 300) és lengyelek (16 100) szereztek állampolgárságot egy másik uniós országban.
Az újonnan honosított állampolgárok 28,7 százaléka Afrikából, 28,3 százaléka Európából, 21,2 százaléka Észak- és Dél-Amerikából, 19,8 százaléka pedig Ázsiából érkezett.

Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Spanyolország adta meg a legtöbb állampolgárságot, 206 ezret, főként ecuadoriaknak és kolumbiaiaknak. Olaszország is nagyvonalúnak számított: 130 ezren tehették le az állampolgársági esküt a dél-európai országban, ez a marokkóiak, albánok és románok körében volt a legnépszerűbb. Őt követte Nagy-Britannia (126 ezer), Németország (111 ezer) és Franciaország (106 ezer).
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok háromnegyedét.

Európai uniós átlagban ezer lakosra 1,8 új állampolgár jutott 2014-ben. Az új állampolgárok aránya a lakosság számához viszonyítva Luxemburgban, Írországban, Svédországban és Spanyolországban volt a legmagasabb. Luxemburgban ezer lakosra 5,8, Írországban 4,6, Svédországban 4,5, Spanyolországban pedig 4,4 új állampolgár jutott. Magyarországon ez a szám 0,9.
Az adott országban élő külföldiek számához viszonyítva a legtöbb embernek Svédországban és Magyarországon adtak újonnan állampolgárságot, száz külföldi lakosra előbbiben 6,3, utóbbiban 6,2 jutott 2014-ben. Az uniós átlag 2,6 volt a vizsgált évben.