1. Generációk
A generáció olyan személyek csoportja, akik ugyanabban a korszakban születtek, akik életét sajátos események, trendek és folyamatok alakították. A társadalmi-környezeti hatások, a családi háttér, a politikai helyzet egyértelműen befolyásolják egy-egy felnövekvő generáció viselkedését.
A 20-21. században 5 generációt különböztetnek meg a szakemberek. Az első generáció a veteránok, akik 1920-30-as években születtek. Baby boom-nak (Ratkó) nevezik az 1946-64 között született korosztályt, ezt követi az X generáció 1980-ig. Az 1980-2000 között született emberek pedig az Y nemzedékhez tartoznak, őket ezredfordulós generációnak is nevezik. Az utolsó (2010-től születettek) generáció az Alpha, nevezik második Baby boom generációnak is.

2. Vége a nyugdíjas állásoknak
A Deloitte 2016-os kutatása szerint az Y generáció tagjai a korábbi korosztályok közül a legkevésbé lojálisak jelenlegi munkahelyükhöz. A megkérdezettek 25 százaléka egy éven belül, kétharmaduk 5 éven belül tervezi, hogy új foglalkoztató után néz. Öntudatosak, ha nem tetszik valami, akkor odébbállnak, érzelmi kötődések kevésbé alakulnak ki. Fontos számukra, hogy vezetőik támogassák fejlődésüket, mivel mentorként tekintenek rájuk. Munkáltatóik – az átlagosnál magasabb fizetési igényeik kielégítésén túl – leginkább a „work-life ballance” tiszteletben tartásával, rugalmas munkaidővel és otthoni munkavégzés biztosításával tudják elnyerni szakmai hűségüket.

3. Takarékoskodni akár a nagyszülők
Az Y generáció képviselői nincsenek könnyű helyzetben pénzügyileg, hiszen kettős elvárásoknak kell megfelelniük. Ahogy rájuk, úgy gyermekeikre is jellemző lehet a „kapunyitási pánik”, vagyis elhúzódik a kamaszkoruk és később repülnek ki a családi fészekből. Az utódok hosszú távú támogatása mellett számolniuk kell szüleik segítésével is, hiszen a társadalmi és gazdasági folyamatoknak köszönhetően ők már nem számíthatnak olyan mértékű állami nyugdíjra, mint a mai nyugdíjasok.
„Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a mai húsz-harminc éves korosztály, vagyis az Y generáció szorult helyzetbe kerül, hiszen nem csak saját magáról és az utódairól kell majd gondoskodnia, hanem a szülei korosztályáról is. Sőt várhatóan a következő generáció nem fog tudni gondoskodni az ő megfelelő nyugdíjáról. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése az Y generáció esetében fegyelmezettebb takarékoskodást igényel majd. Létfontosságú, hogy tudatosan készüljenek erre a helyzetre és ismerjék meg a hosszú távú öngondoskodás lehetőségeit és előnyeit” - figyelmeztet Nagy Csaba az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

4. Mást jelent az egészség
A X és a „Baby boom” generációkhoz képest sokkal fontosabb az ezredfordulós korosztály számára a sport, és az egészséges életmód. Ez vélhetően abból fakad, hogy ennek a generációnak a szülei a munka miatt feláldozták a magánéletüket, a szabadidő szinte ismeretlen volt számukra. Ez a generáció nem szeretné elkövetni ezt a hibát és törekszik a magánélet és a munka közötti egyensúly megteremtésére. Mind energiában, mind pénzben jóval többet hajlandóak áldozni egészségükért, és nem riadnak vissza attól sem, hogy a modern technika vívmányait hívják segítségül a sportoláshoz és a napi menü összeállításához. Az Aetna kutatása szerint egészen mást is jelent az Y generációnak az egészség. A prémium minőségű, egészséges ételek és a rendszeres testmozgás mellett tették le voksukat, a betegségek elkerülésével és a megfelelő testsúly tartásával szemben – ami a másik két generáció számára volt leginkább az egészség ismérve.