A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük, 1897-ben történt az első olyan felfedezés, az elektron kimutatása, ami a világunk öt százalékának megismerését lehetővé tette. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek - magyarázta a professzor.
A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy az addig oszthatatlannak hitt atomok maguktól is elbomlanak, Rutherford meghatározta az atom tulajdonságait. Az új részecskék felfedezésével a fizika törvényeit sokkal pontosabban megismerte az ember.

"Modelljeink a világnak erre a pontosan ismert öt százalékára vonatkoznak. A maradék 95 százalékot nem ismerjük, ezt sötét anyagnak, sötét energiának nevezzük. Ez az új részecske, aminek a nyomait, a bomlását sikerült megfigyelnünk az Atomkiban, előhírnöke lehet annak, hogy valamilyen kölcsönhatás létezik az általunk látható anyag és ezen ismeretlen anyag között" - mondta Krasznahorkay Attila.
Említette azt is, hogy nehéz megjósolni, hová vezethet a felfedezés, mivel hatalmas a láthatatlan világ aránya, óriási lehetőségeket rejthet magában, ám még csak az első lépéseket teszi meg a tudomány.

Az MTA Atomki tudósai az atommagban végzik a kísérleteket, mert az atommagban az összes ismert kölcsönhatás, a gravitációs, az elektromágneses, az erős és a gyenge mind jelen van.
"Feltételezzünk, hogy ezeken kívül ez az ötödik kölcsönhatás is jelen lehet" - mutatott rá a professzor.