Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója a közleményben ismerteti: az elmúlt öt évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, elsősorban az 1 milliárd forint feletti árbevételű társaságok között. Számuk nem változott érdemben, arányuk azért csökkent, mert a tisztán hazai érdekeltségű cégek száma jelentősen megnőtt a 100 millió és az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek körében is.

A tradicionális szereplőnek számító Németország és Ausztria szerepe az Opten szerint az átlagnál is jobban csökken. A német érdekeltségű cégek száma mintegy 15 százalékkal, míg az osztrákoké közel 10 százalékkal mérséklődött az elmúlt 5 évben.
Az ukrán tulajdonosokhoz köthető cégek száma ugyanakkor 40 százalékkal nőtt, és ezzel Ukrajna felkerült a toplista 2. helyére Németország mögé. Pertics Richárd szerint a tapasztalat az, hogy az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része nem valódi gazdasági érdeket tükröz, hanem a cégtemetés egyik "szürke" formája.

Azok a cégek, amelyeknek a tulajdonosai között külföldi cégek vagy magánszemélyek is vannak, mintegy 760 ezer alkalmazottnak adnak munkát, és foglalkoztatottaik száma jelentősen növekszik.
Pertics Richárd szerint a külföldiek súlyának csökkenése nem feltétlenül pozitív. A külföldi érdekeltségű társaságok tőkeellátottsága ugyanis sokkal jobb, ezáltal stabilitabbak, ami sok esetben támaszpontokat jelent a rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában, ennek további hígulása nem segíti a hosszú távú stabilitást - fejti ki a közleményben.

Az igazgató szerint a negatívumok között kell megemlíteni ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonosok által felvett átlagos osztalék nagyságrendekkel haladja meg a hazai tulajdonosok által felvettet, és a kivett pénzt - az adók megfizetése után - feltehetőleg ki viszik az országból. A hazai üzleti etika alacsony szintje mellett léteznek alternatív módszerek az adó optimalizálására és a cégekben keletkezett jövedelmek kivételére - hívja fel a figyelmet.