A nemzetközi tanácsadó cég szerint a jogszabály rendkívül szűkszavúan fogalmaz a kedvezmény érvényesíthetőségének feltételeiről, a kérdések tisztázására a PwC a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kért tájékoztatást, amelyről hírlevelében számol be.

A tanácsadó ismerteti: a társasági adó (tao) törvény szerint az adóalap-kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásáig rendelkezzen kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt fél saját tevékenységi körében végzett k+f tevékenysége közvetlen költségének összegét és a felek által az adóalap megállapítása során érvényesíteni kívánt összeget. A kapcsolt vállalkozás által kiállított egyoldalú nyilatkozatban foglaltakért a felek egyetemleges felelősséggel tartoznak.

A szabályozás több kérdést is felvet, ilyen például, hogy hogyan állapítsák meg az átadandó k+f költségek körét és mértékét (főként azoknál a vállalkozásoknál, ahol több tevékenységhez kapcsolódó k+f zajlik), valamint hogy az egyoldalú nyilatkozatnál mit jelent pontosan az egyetemleges felelősség.

Kérdésként merülhet fel az is, ha a későbbiekben a kapcsolt vállalkozás átadható k+f költségeinek összege - akár egy adóhatósági ellenőrzés megállapítása nyomán, akár egyéb okoknál fogva - módosul, a k+f költséget az adóalapjában érvényesítő adózónak van-e lehetősége önellenőrzésre, vagy a k+f költségek átadása olyan gazdasági eseménynek tekinthető-e, amelyekre alkalmazni kell a transzferár szabályokat - mutat rá a PwC.

Az NGM-től kapott tájékoztatás szerint a felek az egyoldalú nyilatkozat kiegészítéseként kétoldalú megállapodást is köthetnek, amelyben rögzíthetik az egymás között fennálló jövőbeli felelősségi viszonyokat az egyetemleges felelősségre tekintettel, valamint a megosztás tárgyát képező k+f költségek pontos összegének alátámasztására annak kalkulálásának módját is.

A szaktárca az egyetemleges felelősség elvére is figyelemmel megerősítette, amennyiben a későbbiekben megállapítják, hogy az adózó kapcsolt vállalkozása k+f tevékenységére tekintettel nem megfelelő mértékben csökkentette adóalapját, ezt utólag önellenőrzéssel módosíthatja.

A jogértelmezés kiterjed azon indokokra is, amelyek megalapozzák azt a megállapítást, miszerint a k+f költségek megosztására irányuló ügylet nem tekinthető olyan gazdasági eseménynek, amellyel összefüggésben a transzferár szabályokat alkalmazni kellene, azaz a kapcsolódó társasági adóalap korrekciós tétel és a transzferár-nyilvántartási kötelezettség nem terjed ki az ügyletre - írja a PwC.