A Csökkenő államadósság - bővülő gazdaság elnevezésű konferencián a nemzetgazdasági miniszter ismertette, 2010 óta - az uniós államok közül - Magyarországnak sikerült a legnagyobb mértékben, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 8,2 százalékponttal - 75,5 százalékra - csökkentenie az adósságrátát, ahogyan egyedül itt töretlen a csökkenés folyamata is.
Kiemelte: néhány év alatt el lehet jutni a GDP-arányosan nulla százalékos pénzforgalmi hiánytól a nulla százalékos eredményszemléletű költségvetési hiányhoz. Mint mondta, ez nem lesz egyszerű feladat, de a magyar gazdaságpolitika elszánt, hogy megtegye a szükséges lépéseket a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és az iparpolitikai fejlesztések megvalósítása terén.

Az államadósság csökkentésével Magyarország Németországgal, Lettországgal és Lengyelországgal együtt abban a szűk klubban van, amely országok a gazdasági válság ellenére is adósságcsökkentési pályán tudtak maradni - mondta.
Kitért arra is, hogy a 2002-2010 közötti rossz gazdaságpolitikai döntések miatt "brutálisan" megnövekedett az államadósság, ráadásul a gazdasági növekedés is elmaradt a régióétól, miközben külföldi kézbe került az adósság nagy része, így megnőtt az ország sérülékenysége.

A kelet-európai térség az Európai Unió gazdaságának húzóereje; Magyarországon idén és jövőre is 3 százalék körüli lehet a növekedés, ha inkább alulról is közelít majd hozzá - mondta Varga Mihály. Az unió átlagos növekedése 1,5-1,8 százalék között volt, Magyarországnak mindig e felett kell maradnia a felzárkózáshoz - tette hozzá.
Megerősítette: továbbra is van remény arra, hogy a múlt évi költségvetési hiány 2 százalék alatti lesz a végleges adatok ismeretében, ami jelentősen alatta van a tervezett 2,4 százaléknak. Tehát a gazdaságpolitika olyan eszközöket tudott alkalmazni, amelyek éven belül is kedvező pályára állították a fiskális folyamatokat - mondta.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában kiemelte: a gazdaság teljesítményének javulása, a bevételek további erősítése, a kiadások kézbentartása eredményeként válhat előbb vagy utóbb az államháztartás - uniós módszertan szerinti - egyenlege nullszaldóssá. Hozzátette: 2,5 százalékos átlagos növekedés mellett 2027-re csökkenhet 60 százalék alá az államadósság. A gyorsabb növekedés és a nullszaldós vagy pozitív egyenlegű államháztartás ezt az időpontot korábbra hozná - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba - szögezte le.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: a legfontosabb, hogy az ország eladósodottsága folyamatosan mérséklődjön. Lényeges az adóbeszedés hatékonyságának növelése is, a gazdaság fehérítése - szögezte le. A kiadási oldalon is növelni kell a hatékonyságot, célszerű lenne visszafogni bizonyos kiadásokat - tette hozzá.
A nullás költségvetésről szólva elmondta: az uniós források társfinanszírozásához szükséges kiadásokat bármi áron szükséges betervezni a költségvetésbe, a nullás költségvetés rovására is. Gazdaságpolitikai hiba lenne, ha nem használná ki az uniós források felhasználását a kormány - vélte. A társfinanszírozás évi mintegy 600 milliárd forintos tétel, tavaly - csúcsra járatva - 1000 milliárd forint körül volt - mondta. Ismertette: 2013-ben az uniós források felhasználása 0,9 százalékponttal, 2014-ben 1,3 százalékponttal, 2015-ben pedig 1,5 százalékponttal járult hozzá a mintegy 3 százalékos gazdasági növekedéshez.

Réz András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a 2015-ös év fordulata volt, hogy az államadósság többségének tulajdona 7 év után belföldi kézbe került. A tavalyi év végére a devizaadósság részaránya 31 százalékra csökkent, a 2011-ben ez 50 százalék volt - mondta.
A devizaadósság forintosításával 2016-végére 26-27 százalékra, 2017-re pedig 25 százalék alá csökkenhet ez az arány, ami a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb értéke - ismertette.
Elmondta: idén várható, hogy Magyarországot befektetésre ajánlott kategóriába sorolják a nemzetközi hitelminősítők.