2024.11.27 | Szerda
Virgil napja
A cégvezetők szerint van korrupció, de azt nem tapasztalják saját környezetükben
2016.01.26
Munkahely
316
A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben - derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kedden nyilvánosságra hozott kutatásából.
A vállalati visszaéléseket elemző felmérés szerint a hazai cégek alig törődnek a korrupciós kockázatokkal. Tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket.
A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna - mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.
A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentős változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.
A Magyarországon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.
Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag.
Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külső behatolástól.
Az előző évhez képest a hazai cégek körében kissé nőtt az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe.
A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak "etikai forródrótot", etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy.
A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelőzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő körükben, mint a nagyobb cégeknél.
A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna - mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.
A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentős változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.
A Magyarországon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.
Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag.
Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külső behatolástól.
Az előző évhez képest a hazai cégek körében kissé nőtt az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe.
A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak "etikai forródrótot", etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy.
A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelőzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő körükben, mint a nagyobb cégeknél.
Forrás: MTI
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.