A MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztató szerint az álláskeresést ugyanakkor jelentősen befolyásolhatja az adott ország GDP-növekedése is. Ahol a bruttó hazai össztermék növekedése 2 százaléknál nagyobb - ebbe a csoportba tartozik Magyarország is -, ott átlagosan 11 hetet töltenek munkakereséssel. A lassabban növekvő gazdaságok esetében ez a folyamat akár 16 hétig is eltarthat, a legnagyobb gazdasági növekedést elérő országokban pedig mindössze 2-3 hetet vesz igénybe.
A keresés során a legnépszerűbb csatorna az internet. Világszerte a válaszadók 55 százaléka böngészett a különböző lehetőségek között az álláskeresési portálokon, ugyanerre a nyomtatott médiát csak 36 százalékuk használta.
A netes portálok a hatékonyság tekintetében is első helyen állnak, megelőzve a személyes ajánlásokat. Ez utóbbit a válaszadók 19 százaléka tartotta eredményes munkaszerzési csatornának.

A világ különböző pontjain, a gazdasági fejlettségtől és a kultúrától függően azonban nagyok a különbségek. Indiában például a válaszadók 70 százaléka az ajánlást tartja a legeredményesebbnek, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol sokkal többen használják álláskeresés során a kereskedelmi csatornákat.
A kutatásból kiderült, hogy a 2014-ben új munkát kezdők korábban elégedetlenek voltak a jövedelmükkel, a pozícióval, a munkatársaikkal vagy a munkakörülményeikkel. A váltásnak köszönhetően ugyanakkor a válaszadók 74 százaléka lett elégedettebb, és 84 százalékuk ért el magasabb jövedelmet. Az elégedettséget tekintve Indiában, Kínában és Dél-Afrikában volt a legnagyobb a növekedés.

Az internetes csatornákon állást keresők többségének, 58 százalékának sikerült magasabb fizetést elérni, ugyanakkor a személyes ajánlás során elhelyezkedettek esetében ez csak 50 százalék volt.
A The Boston Consulting Group és a Recruit Works Institute 13 ország 13 000 munkavállalóját kérdezte, hogy képet alkothasson az álláskeresési piac legfontosabb folyamatairól - közölték.