A megkérdezett hazai munkavállalók közel fele olyan helyen dolgozik, ahol lesz céges karácsonyi vacsora vagy parti, amit jó alkalomnak tartanak arra, hogy a munkatársak közelebb kerüljenek egymáshoz, bár gyakori tapasztalat, hogy valaki többet iszik a kelleténél. A dolgozók egymás közötti, névkihúzós ajándékozását a válaszadók többsége kedveli, holott viszonylag ritka, hogy az ilyen alkalmakkor jól eltalált ajándékot kapjanak a kollégájuktól. Azok aránya, akiket a két ünnep között szabadságra küldenek nagyobb, mint akiket kötelezően berendelnek munkára - derül ki a Profession.hu kutatásából.
Az év végének közeledtével a munkahelyeken is bevett szokás, hogy valamilyen formában megünnepeljék a karácsonyt. E szokások megítéléséről, a két ünnep közötti szabadságokról készített online, önkitöltős kérdőíven alapuló kutatást a Profession.hu 6091 válaszadó bevonásával, akik közül 4814-en jelenleg is rendelkeznek munkahellyel.
A céges összejövetel és a faállítás a legnépszerűbb
A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy a munkahelye céges vacsorát vagy partit szervez. A vacsora számít gyakoribbnak, a megkérdezettek közel harmada említette ezt az ünneplési formát, míg a karácsonyi partit minden ötödik válaszadó nevezte meg. A munkahelyek negyedénél szokás a karácsonyfaállítás, arra pedig a dolgozók harmada számít, hogy a fa alá pedig valamilyen céges ajándék, jutalom is kerül. Ezen belül ajándékcsomagot a megkérdezettek 14 százaléka kap, pénzjutalomra 11, tárgyjutalomra 6 százalék számít.
A cég által finanszírozott karácsonyi összejövetelek inkább a fővárosi munkahelyekre jellemzőek, a falvakban dolgozókat kevésbé kényeztetik el ilyen közös ünneplésekkel.
Engem vajon ki húzott?
Minden tizedik munkahelyen egymást is megajándékozzák a dolgozók, mégpedig a bevált névkihúzós módszerrel. Ez az ünneplési metódus annak ellenére kedvelt, hogy az ajándékozó nem tesz meg mindent a legtalálóbb ajándék kiválasztásáért, így az ilyenkor kapott ajándékok nem is feltétlenül találják el a megajándékozottak ízlését. A megkérdezettek kétötöde teljes mértékben, közel negyede pedig inkább egyetért azzal az állítással, hogy szeret részt venni ebben az ajándékozásban. A válaszadók kevesebb, mint fele számolt be arról, hogy jó ajándékokat szokott kapni. Ezzel együtt a válaszadók kétharmada véli úgy, hogy pozitív hatással van a munkahelyi kapcsolatokra a kollégák közötti ajándékozás.
A cég állja a cechet
A megkérdezettek mindössze 14 százaléka tartja felesleges pénzköltésnek azt, ha a munkaadója céges ünnepi vacsorát vagy partit szervez, és 15 százalékra rúg azok aránya, akik ha tehetik, inkább kihagyják ezeket az összejöveteleket. A válaszadók kétharmada szívesen részt vesz az ilyen eseményeken és nagyjából ugyanennyien vélik úgy, hogy ezek az alkalmak jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a kollégák közelebb kerüljenek egymáshoz.
Utóbbi vélekedést a megkérdezettek tapasztalatai is alátámasztják: több mint felük számolt be arról, hogy a céges partikon barátság alakult ki a kollégák között, és közel ennyien jelezték, hogy voltak, akik romantikus kapcsolatba is bonyolódtak az ilyen eseményeken. A dolgok rosszabbra fordulása jóval ritkábbnak számít: a felmérésben részt vevő munkavállalók ötöde volt tanúja annak, hogy veszekedés alakult ki a munkatársak között, tizede pedig annak, hogy megromlott egyes kollégák viszonya. A legjellemzőbb tapasztalat az - és ez mind a barátkozós, mind a veszekedős hangulatra is részben magyarázat lehet -, hogy szinte mindig van, aki túlzottan felönt a garatra. Azt, hogy egy vagy több kolléga jelentősen többet ivott a kelleténél, a válaszadók háromnegyede tapasztalta a céges összejöveteleken. A Profession.hu kutatásából az is kiderül, hogy túlzott alkoholfogyasztás, barátság és a románc kialakulása jellemzőbb a budapesti munkahelyeken, és némileg a felsőfokú végzettségűek körében - kialakuló románcot a 30-49 évesek nagyobb eséllyel tapasztaltak.
Munkavégzés a két ünnep között
A két ünnep közötti szabadságok kivétele "barátságosan" megoldható a válaszadók nagy többségénél. Minden ötödik dolgozó jelezte, hogy kötelezően dolgozniuk kell, nem tudnak elmenni szabadságra. A másik végletet az jelenti, ha ebben az időszakban kötelezően szabadságot kell kivenni - ez a válaszadók közel harmadát érinti. A megkérdezettek negyede olyan munkahelyen dolgozik, ahol előre beosztják, hogy ki, mikor megy szabadságra karácsony és szilveszter között. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy elsősorban a fiatalok és a középfokú végzettségűek azok, akik nem tudnak elmenni szabadságra az év utolsó hetében. Mindössze a válaszadók 4 százaléka jelezte azt, hogy a cég extra szabadnapokat biztosít a két ünnep közötti időszakra.
Forrás: Profession.hu, Noguchi