Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt személyi kvalitása (neme, faji hovatartozása, nemzetisége stb.) miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport. Az egyenlő bánásmód követelményének köszönhetően nem csak a munkavállalók interjúztatása, valamint munkabérük megállapítása során, hanem már az álláshirdetések szövegében sem szerepelhet nemre, korra, illetve jellemzőre vagy tulajdonságra vonatkozó megkülönböztetés.


A foglalkozásnév sem lehet részrehajló
A kikötés gyakran újító, a megszokottól eltérő megfogalmazásra készteti a hirdető cégeket, hiszen vannak olyan munkakörök, amelyeket a köztudatban hagyományosan valamely nemmel vagy jól körülhatárolt életkorral azonosítunk. Ezekben az esetekben mindig takarító(nő), titkár(nő) kell módosítani a foglalkozásneveket, illetve a hivatalos végzettségnek megfelelő megjelenést kell preferálni: műtősnő helyett műtős szakasszisztens. Külsőre, illetve megjelenésre vonatkozó kifejezések sem fordulhatnak elő, így egyik állásportálon sem érdemes kizárólag csinos és fiatal munkaerőt keresnünk. . Amennyiben olyan pozícióról van szó, amire jellemzően férfiak jelentkeznek (például raktáros), akkor ahelyett, hogy „Női raktárost” keresnek, jelenjen meg a hirdetés szövegében, hogy „Szívesen várjuk hölgyek jelentkezését is!”

A hátrányos megkülönböztetés a személyi jog védelmét sérti
„A munkáltatónak már a kiválasztás során be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, ami annyit jelent, hogy a munkáltató nem utasíthatja el egy jelentkező pályázatát pusztán azon az alapon, hogy az rendelkezik egy törvény által védett és esetleg olyan személyes tulajdonsággal, ami a munkáltatónak kevésbé szimpatikus. Ilyen lehet a faji vagy nemzetiségi hovatartozás, vallási irányultság, szexuális orientáció, családi állapot.” – mondta dr. Cselédi Zsolt munkajogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda tagja.

Az egyenlő bánásmód követelményének a foglalkoztatás ideje alatt is meg kell felelni. Nem alkotható olyan bérrendszer, vagy ösztönzési rendszer, amely munkavállalók bizonyos csoportjait hátrányosan különbözteti meg másokhoz képest. A személyi alapbérek megállapítása körében gyakori hiba a munkáltatók részéről, hogy az azonos képzettséggel és tapasztalattal rendelkező női munkavállalók sok esetben ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Ugyanez vonatkozhat a cégen belüli előmenetelre is. Egy adott pozíció betöltése, vagy adott esetben egy kinevezés feltétlenül objektív alapokon kell, hogy történjen. Női munkavállalókat, kisebbséghez tartozókat, vagy egyéb olyan tulajdonsággal rendelkezőket, akiket a törvény véd, nem lehet hátrányosan megkülönböztetni másokkal szemben. A munkavállalók ösztönzése és jutalmazása körében is tekintettel kell lenni az egyenlő bánásmód követelményére. Például egy jutalékos rendszerben azonos munkateljesítményért azonos mértékű jutalékot kell megállapítani valamennyi, azonos pozícióban lévő munkavállaló részére.

Mikor nem jelent hátrányt a diszkrimináció?
Az általános szabály alól vannak kivételek, ahol akkor is engedélyezett valamilyen személyi kvalitásra vonatkozó kikötés a felvételi folyamat során, ha valamilyen szinten diszkriminációt tartalmaznak. Ilyen például a légiutas-kísérők esete: munkakörükben az utasbiztonsági szempontok megkövetelnek bizonyos testmagasságot, tehát esetükben nem gond, ha a hirdetés előírja, hogy a jelentkezőknek minimum hány centinek kell lenniük.

„Életkorra vonatkozóan akkor maradhat kitétel, ha a munkakört az adott cég egy konkrétan meghatározható pályázati kiírás alapján hirdeti meg. Ilyen esetekben azonban a hirdetés szövegében mindenképp hivatkozni kell a pontos pályázati, illetve törvényi kiírásra. A csökkent munkaképességű munkavállalók alkalmazására vonatkozó kitételek szintén nem bizonyulnak diszkriminatívnak, mivel a munkajogi szabályok is kedvezményeket adnak csökkent munkaképességűek foglalkoztatása esetén.” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu ügyfélkapcsolati és operációs vezetője. Az online álláshirdető oldalnál nagy hangsúlyt fektetnek a hirdetők edukációjára, illetve a hirdetések ellenőrzésére, ezzel előzve meg a diszkrimináló felhívások megjelenését.