A magyar modellt lehet szeretni vagy sem, vagy épp unortodoxnak nevezni, de kétségtelen, hogy meghaladta azt a régi közgazdasági gondolkodást, miszerint választani kell a gazdaság dinamizálása és a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás között - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: új munkahelyek jöttek létre, megszűnt a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás, az államadósság pedig lépésről-lépésre csökken.
A miniszter szerint a sikerek nem kizárólag kormányzati intézkedések, hanem vállalati teljesítmények nyomán álltak elő: nyáron például 23 éves rekordot döntött a foglalkoztatás, több mint 4 millió 200 ezren dolgoztak, ami a vállalati szféra teljesítményének köszönhető. Ezzel párhuzamosan 11 éves mélypontra süllyedt a munkanélküliségi ráta, ami 6,7 százalék volt.
Szijjártó Péter szerint büszkeségre ad okot az is, hogy tavaly 5216 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra; ez 14 százalékos növekedés, amire 1990 óta nem volt példa. Az export bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2008-ban még 80, 2010-ben 88, 2014-ben 91 százalék volt, idén az első félév végén pedig már 97 százalék, vagyis Magyarország jól halad azon cél felé, hogy az EU-ban itt legyen a legmagasabb az export GDP-hez viszonyított aránya - mondta.

A miniszter kifejtette: a gazdasági növekedést az autóipar húzza, de ez egy "jó probléma", és bár helyesek a magyar gazdaságszerkezet diverzifikálására vonatkozó törekvések, ezt nem az autóipar teljesítményének "lerontásával" kell megvalósítani. Idén júliusig 16 százalékos növekedést mutatott fel az autóipar, ez a bővülés pedig nemcsak a nagy autógyártó cégekről, hanem a beszállítóként megjelenő magyar kis- és közepes vállalatokról is szól.
A kormány feladata annak segítése, hogy a magyar vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak részt venni a nagy nemzetközi autóipari cégek beszállítói láncaiban - emelte ki Szijjártó Péter.
Szerinte be kell azonosítani azokat a pontokat, ahol a növekedési korlátok vannak, és ahol kormányzati lépésekre van szükség a korlátokon való átlépéshez.
Ezeket részletezve elmondta: hatékonyan kell felhasználni az uniós forrásokat, ezenkívül adócsökkentésekre és kiszámíthatóságra van szükség. Kifejtette, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa jövőre 15 százalékra csökken, és az adórendszerben továbbra is a fogyasztást terhelő adókon lesz a hangsúly, vagyis azokat, akik többet akarnak dolgozni, vagy több embert szeretnének foglalkoztatni, nem terhelik.

A miniszter szerint a beruházásoknál Európa, és benne Magyarország is komoly versenyhátrányban van például az Egyesült Államokkal szemben az energiaköltségek tekintetében, ezért 2016 az ipari rezsicsökkentés éve lesz.
Szijjártó Péter elmondta: vissza kell szorítani a bürokratikus és adminisztratív terheket. Ennek keretében jövőre összesen 10 milliárd forinttal csökkennek az igazgatási szolgáltatási díjak, a határidők pedig rövidülnek. Ezenkívül át kell szervezni az oktatást, és változtatásokra van szükség az infrastrukturális, intézményi, és logisztikai háttérben. Utóbbi kapcsán kifejtette: 2018-ra minden autópályának el kell érnie az országhatárt, és 2020-ig 1000 milliárd forint jut közlekedésfejlesztésre, aminek keretében például több mint 500 kilométer gyorsforgalmi út épül meg.
A külgazdasági és külügyminiszter beszélt az Eximbank exportélénkítési hitelprogramjáról is: az összesen 21 milliárd eurónyi hitelkeretet beszállításhoz is igénybe lehet venni 94 ország viszonylatában.

Szijjártó Péter kiemelte: a kormány további stratégiai partnerségi megállapodásokat szeretne kötni az eddigi 63 mellé. A stratégiai partner cégek összesen 195 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, és a megállapodások aláírása óra 15 ezer új munkahelyet teremtettek. Hozzátette: ezen megállapodásoknak mindig az egyik sarokpontja a magyar beszállítói hányad növelése.