Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) nyílt levélben fordult Lázár Jánoshoz, amelyben arra hívja fel a Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét, hogy állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy intenzív lakossági energiahatékonysági korszerűsítési folyamat.

Mint írták, bár a kormány részéről érthető, hogy a lakás- és háztulajdonosokat be akarja vonni a felújítási költségek fedezésébe, a fejlesztések még önerő mellett is forráshiányba ütköznek. Egy korábbi felmérést idéznek, amely szerint a családok negyede korszerűsítené lakhelyét a következő három évben, azonban 87 százalékuknak nincs megtakarítása, hitelt pedig a felújítani szándékozók mindössze 11 százaléka venne fel.
A szakmai szervezetek álláspontja szerint az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokhoz hasonlít, tehát az otthonfelújításoknak egyben jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és költségvetési bevétel-növelő hatásuk van.

Az öt szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program úgy számol, hogy a 2020-ig tartó időszakban már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országszerte, évi 70 milliárd forintos költségvetési többletbevételt eredményezve. Emellett 2020-ra évente közel 100 milliárd forintnyi energiaköltséget takarítana meg az ország, és 4 százalékkal csökkenhetne a földgázimport - állítják.
Az energiahatékonysági korszerűsítések egyben hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljaihoz, mivel elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is - mutatnak rá levelükben a szakmai szervezetek.