A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje egyre égetőbb problémát jelent világszerte mind a döntéshozók, mind a munkáltatók, mind pedig a lakosság számára - állapítja meg az Aegon megbízásából készített, 'Aegon nyugdíj-felkészültségi kutatás 2013' című kutatás. Ezt jól alátámasztja, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjasévekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke. (A mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből, illetve a tartalékolásból.) A nullától tízig terjedő skálán mozgó index értéke Japánban a legalacsonyabb - 4,3 pont -, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. 


A kilátásokról a megkérdezettek változatlanul pesszimistán nyilatkoznak. A válaszadók 64 százaléka szerint a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és csak 9 százalék számít arra, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet. Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon és Franciaországban: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolguk lesz, és hazánkban mindössze két százalékot tesz ki azok aránya, akik a helyzet javulását várják.



Nyugdíj mellett is dolgoznunk kell, de lehet, hogy nem lesz hol



Többségben vannak azok is, akik azzal számolnak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy elérjék a kívánt jövedelmi szintet. A felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka ért egyet többé-kevésbé ezzel a megállapítással, egyötödüknek pedig még nincs kialakult véleménye a továbbfoglalkoztatás kérdéskörében.



Az aktív évek kitolása ugyanakkor - bár kétségkívül egy jó választ jelent a problémára - sokszor ütközik akadályokba. A felmérés szerint a már nyugdíjas válaszadók 49 százaléka hamarabb volt kénytelen visszavonulni a tervezettnél, jelentős részben egészségi állapota, illetve a munkaviszonyának megszüntetése miatt.



Figyelemre méltó eredménye a kutatásnak az is, hogy a nyugdíjkorhatár elérése utáni munka alapján nagy az eltérés a leendő és jelenlegi nyugdíjasok között: előbbieknél csak a válaszadók bő egyharmada tervezi, hogy a korhatár elérésekor azonnal visszavonul, ám a már nyugdíjasok 57 százaléka amint tehette, befejezte a munkát.



Sok embernek fogalma sincs, hogy eleget takarékoskodik-e



Az Aegon kutatása szerint komoly gondok vannak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretekkel is. Ötből ketten nincsenek tisztában azzal, hogy el tudják-e érni majd nyugdíjcéljaikat a jelenlegi megtakarítási szint mellett. Csak a megkérdezettek 9 százaléka állítja magáról, hogy pénzügyi értelemben nagyon felkészültnek tekinti magát a nyugdíjaséveire. A válaszadók mindössze 9 százaléka rendelkezik számításokkal a nyugdíjas éveivel kapcsolatban, és 22 százaléknak van valamilyen terve arra az esetre, ha váratlanul kiesne a munkából.



A felmérés alapján a leendő nyugdíjasok igen konzervatív befektetési politikát folytatnak, ha eljutnak odáig, hogy megtakarítsanak idős éveikre. A válaszadók 53 százaléka tervezi többé-kevésbé azt, hogy óvatos befektetési politikát folytat majd, és 42 százalék gondolkodik úgy, hogy védekeznie kell a változékony piaci mozgások ellen. A leendő nyugdíjasoknak a befektetéseikkel kapcsolatos elvárásai is viszonylag homogén képet mutatnak: több mint felük tartja kiemelten vagy nagyon fontosnak, hogy legalább a tőke megtérülésére legyen garancia, a befektetés garantálja a megfelelő mértékű jövedelmet, és az is kiemelt szempont a megkérdezetteknél, hogy a nyugdíjcélú befektetésük védelmet nyújtson az inflációs hatások ellen.



origo.hu