Szijjártó Péter kifejtette: a közlekedésfejlesztésen belül 2020-ig 515 kilométernyi gyorsforgalmi út épülhet, közútfejlesztésre pedig 460 milliárd forintot fordíthatnak.
Felidézte a kormány célját, hogy 2018-ra minden autópálya elérje az országhatárt, és a közlekedésfejlesztés egyik legsarkalatosabb pontjának nevezte, hogy a beruházásokért a világban zajló "öldöklő" versenyben Magyarország eredményes maradjon.
Megemlítette, hogy 2014-ben az elmúlt 17 év legnagyobb beruházási ütemét mérték, az 5216 milliárd forintnyi beruházás 14 százalékkal haladta meg a 2013. évit, és az ország idén is versenyben vagy.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külgazdasági stratégia egyik fontos szempontja az itt termelő nemzetközi vállalatok logisztikai igényeinek kiszolgálása. Hozzátette, Magyarország vonzerejének egyik jelentős pontja, hogy sűrűn szövik át az európai közlekedési útvonalak, amelyeket azonban fejleszteni is kell.
A kormány döntése értelmében a Győrt keletről elkerülő, 813-as út 2017 év végéig elkészül, így az M1-es autópálya eléri a 14-es utat, és megteremtődik az összeköttetés a győri és a pozsonyi ipari parkok között, amely újabb beruházásokat vonz majd a térségbe - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy az első ütemben a 4,4 kilométer hosszú szakasz az M1-es autópályát köti össze az ipari parkkal. A második ütem keretében 3,8 kilométernyi út a jövő év végére készül el, a harmadik ütem részeként pedig 5,2 kilométernyi út fog épülni és egy híd a Mosoni-Dunán 2017 év végéig.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra is, hogy a közlekedésfejlesztésen túl a városnak szakképzett munkaerővel is rendelkeznie kell, hogy megőrizze versenyképességét. Ennek érdekében a kormány, a város, az Audi Hungaria Motor Kft. és a Széchenyi István Egyetem között létrejött egy megállapodás, hogy a megyeszékhelyen megalakuljon egy Közép-Európában egyedülálló felsőoktatási ipari centrum.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy az útfejlesztéssel munkahelyek maradnak meg és teremtődnek a térségben.
Simon Róbert Balázs megyei fejlesztési biztos, fideszes országgyűlési képviselő hozzátette: a keleti elkerülő építését megelőzően az utolsó nagyobb útfejlesztés a térségben húsz éve történt: 1995-ben adták át az M1-es autópálya Győrt délről elkerülő szakaszát.

Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) alpolgármester úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás óta vágya a városnak a körgyűrű megépítése. Várhatóan naponta kilencezer járművel kevesebb fogja majd használni a városi utakat az elkerülő elkészülte után - tette hozzá.
Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) kommunikációs igazgatója ismertette: a kétszer egysávos úton óránként 90 kilométeres sebességgel lehet közlekedni. Bár az autók szeptember 8-a óta használhatják, október 9-ig a gáz-és vízkiváltási, valamint tereprendezési munkálatok miatt lehet még forgalomkorlátozásokra számítani.
A tavaly novemberben kezdődött munkálatok során két felüljárót, négy új körforgalmat, zajvédő falat és 1,5 kilométeren bicikliutat építettek.
Az út 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai források felhasználásával épült.