Az Erste a jegybank közelmúltban megjelent rendeletére, valamint a forintosítás utáni mérlegszerkezetre reagálva alapít jelzálogbankot, és úgy véli, hogy a magyarországi piacon az Erste Jelzálogbank mellett további egy-két új jelzálogbank fog megjelenni a változó szabályozás miatt.
Az MNB rendelete előírja, hogy minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni.
Kifejtik, hogy a magyarországi szabályozásban csak jelzálogbank (jelzáloghitelintézet) jogosult jelzáloglevelet kibocsátani, amellyel az MNB előírásai és a hosszú forrásokat igénylő eszköz-forrás gazdálkodás leghatékonyabban teljesülhetnek.
A jelzáloglevél Magyarországon és külföldön is több mint 100 éves múltra visszatekintő értékpapír, az Erste csoport valamelyik leánybankja a régió több országában kibocsátóként is jelen van, ezekhez most a magyar Erste is csatlakozik.

A közleményben hangsúlyozzák: az Erste időben eleget kíván tenni a szabályozói környezet elvárásának. Hozzáfűzik, miután egy szakosított hitelintézet alapítása hosszú és összetett folyamat, annak érdekében, hogy időben felálljon az új jelzálogbank, az összes személyi és tárgyi feltételt elő kell készíteniük, és 2016. október 1-jéig a forrásbevonásnak is le kell zajlania.
Magyarországon az OTP után az Erstének van a legnagyobb jelzálog alapú hitelállománya, és a törvényileg meghatározott 15 százalékos jelzáloglevél-állomány összegyűjtése viszonylag hosszú folyamat.

A jelzálogbank alapítása kiváló lehetőség arra, hogy a forintosítás után keletkezett nagy volumenű és hosszú lejáratú forint alapú hitelállományt alacsony kamatozású, akár 5-10 éves források bevonásával finanszírozzák, és így a forint források lejárati összhangja kedvezőbb legyen - szögezi le az Erste közleményében.
Jelenleg a magyar piacon 3 jelzálogbank működik: az FHB Jelzálogbank, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank.



MTI