Az Eurostat friss energiaár-adatait nemzeti valutában, euróegyenértéken, illetve a vásárlóerőhöz viszonyítva tette közzé. A magyar kormány által korábban is sűrűn idézett, fizetőképességhez viszonyított adatsor szerint az uniós tagállamok sorában a magyar lakosságnak továbbra is kiemelkedően nagy megterhelést jelent az áram- és gázszámlák kifizetése. A bérekhez viszonyított áramdíj 2011-ben csak Cipruson volt magasabb, mint nálunk.



A friss adatsor szerint 2012-ben – tehát még a rezsicsökkentés előtt – a 21 százalékos áramáremelésről döntő Ciprus maradt az élen, viszont Németország, Lengyelország és Portugália is elénk került a drágasági sorrendben. Így Magyarország már „csak” ötödik a büszkeségre kevés okot adó rangsorban. A fizetőképességhez viszonyított gázárak tekintetében 2011 hasonlóan lehangoló képet mutatott: hazánkat csak – a magas rezsiköltségek miatt kormányválságot is átélő – Bulgária előzte meg. A balkáni ország 2012-ben is maradt az élen, ám fölénk került a statisztikában újólag megjelent Görögország, illetve Portugália.



Orbán Viktor kormányfő előszeretettel hivatkozik arra, hogy az áram- és a gázárak fizetőképességi rangsorát együtt számítva Magyarország 2011-ben a vizsgált államok közül az élen állt. Lapunk számításai szerint Magyarország az összevont gáz- és áramár-fizetőképességi rangsorban 2012-re az elsőről a második helyre lépett. Eme, szintén nem kívánt elsőséget a 2011-es harmadik Portugália vette át, míg a 2011-ben második Lengyelország tavaly a harmadik helyre küzdötte le magát.



A tényleges energiaárak helyezése gyökeres eltérést mutat a vásárlóerőhöz viszonyítotthoz képest. (A bérek változására a jelentés nem utal, így az okokat ez alapján csak az árak minden egyéb tényezőtől megtisztított alakulásában kereshetjük.) Ez arra enged következtetni, hogy nem a rezsidíjak magasak, hanem a bérek rendkívül alacsonyak. (A nominális, illetve a vásárlóerőhöz viszonyított energiaárakat a magyar politikusok előszeretettel keverik.)



A magyar áramár euróban a vizsgált 30 állam között mindkét évben a 16. volt. A nemzeti valutában mért árváltozást tekintve 2011-ben a 2,3 százalékos áremelkedésünk a 23. legalacsonyabb volt, tavaly már ama három tagállam közé tartoztunk, ahol csökkenést (–1,9%) mértek. Az EU egészében sokkal ridegebb volt a hangulat: átlagosan 6,6 százalékos áramár-emelkedést mértek. Magyarország gázára euróban a vizsgált 26-27, kimutatható gázfogyasztású európai állam között 2011-ben a 14., 2012-ben a 15. volt. 2011-es, 6,7 százalékos áremelkedési ütemünk csak a 20. volt a mérték szerinti sorban, míg a 2012-ben kimutatott 8,6 százalékos gázdrágulással a 13. helyezést értük el.



Alacsonyabb áremelést mutattak ki többek között Romániában, Szlovákiában vagy Németországban. Szlovénia egyetlenként csökkentette a lakossági gázárakat, kiugró, 7,8 százalékos mértékben. Kiugró, 21 százalékos emelkedést mértek Lettországban, s nem sokkal maradt el ettől Észtország és Bulgária. A gáz Romániában, Szlovákiában és Észtországban a legolcsóbb, Svédországban, Dániában és Görögországban pedig a legdrágább. Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője tegnap sajtótájékoztatón üdvözölte az Eurostat jelentését, abban a Fidesz rezsicsökkentési politikájának visszaigazolását látva.



nol.hu