A Macro-Talent 2015-2017 kutatás a HVG HR Center megbízásából mérte fel az elkövetkező évek közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletének és a felsőoktatás szakember kibocsátásának viszonyát. Az országos kutatás közel 500 vállalat írásbeli megkérdezésével, közép- és felsővezetői interjúkkal, valamint a felsőoktatásra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatbázisokkal és szakanyagokkal történt egybevetésével készült.

“A 100 főnél nagyobb hazai vállalatok körében végzett felmérés számos szempontból megerősíti, amit a diplomások kapcsán eddig is sejtettünk. A cégek különösen a műszaki - mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal.” - mondta Kóthay Péter, a kutatást megrendelő HVG HR Center operatív vezetője. “Ugyanakkor meglepett minket, hogy érdemi fiatalításban a megkérdezett cégek nem gondolkodnak. A vállalatoknak csak 12%-a számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban kitapintható az a félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helyt állni. A vállalatvezetők jelentősnek érzik a távolságot az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között“ - mondta Kóthay Péter.

A felmérésből világossá válik, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a frissdiplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.

“A válaszok alapján kirajzolódó kép szerint a hosszútávú sikernek elsősorban az alkalmazkodás, a piaci szabályozáshoz történő igazodás a kulcstényezője. A cégek 46%-a a hazai és nemzetközi szabályozásokhoz történő nagymértékű igazodásban látja a sikerhez vezető utat és ez messze felülmúlja az összes többi tényezőt. A technológiai változásokhoz történő igazodás például csak a 6. helyen szerepel, miközben tudjuk, hogy ez nemzetközi kutatásokban rendre a 2-3. hely valamelyikén jelenik meg.” - mondja Veres Rita, a kutatást végző Aon Hewitt cégvezetője. “Ez alól talán csak a legnagyobb, 1000 főnél is nagyobb cégek jelentenek kivételt. Szerintük a technológiai változások még a szabályozók változásánál is nagyobb befolyást gyakorolnak majd a cég életére. Szintén a legnagyobb cégek járnak élen, ami a hosszútávú HR tervezést, a tudatos létszámgazdálkodást illeti.“ - mondta Veres Rita.

A tudatosan tervező vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is jelentős, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak. 2017 végére a vállalatok 21%-a legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki - mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaikat, vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.

“A cégek 40%-a a gépészmérnökök, 34%-a pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipai mérnökként szinte garantált a jó munkahely.” - mondta Kóthay Péter.

A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám - marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20%-nál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.




PeppeR PR, HVG.hu