2024.11.28 | Csütörtök
Stefánia napja
Egyszerre probléma és megoldás a belföldi munkaerő-vándorlás
2015.04.07
Munkahely
462
Egyre nehezebb feladat a szakképzett munkaerő megtartása az ország több pontján a gazdaságilag fejlettebb régiók és a külföldi ajánlatok elszívó hatása miatt. A Profession.hu regionális szakértői szerint a hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet, ami megnehezíti a vállalatok személyzeti osztályainak helyzetét a hosszútávon való tervezésben.
Az online állásportál adatai szerint a három leggyakrabban előforduló hiányszakma a villanyszerelő, lakatos és a hegesztő, de szinte mindegyik megyében komoly szükség lenne mérnökökre, illetve képesített fizikai állományra. Vidékre IT-fejlesztőt szinte lehetetlen találni.
A keleti megyékben a legnehezebb az utánpótlás
Különösen a kelet-magyarországi megyékben nagy kihívás szakképzett munkaerőt alkalmazni - gyakori, hogy mire a munkavállalók megszerzik a munkahely által igényelt készségeket és tapasztalatokat, azonnal valamelyik nyugati megyében vagy a fővárosban, illetve külföldön keresnek munkahelyet. Itt a munkaerő-utánpótlást jelentősen megnehezíti az is, hogy a helyi fizetések nem tudnak versenyezni a nyugati-megyék bérszínvonalával, a helyi vállalatoknak tehát nincs esélye a munkaerő-vándorlás megfékezésére. A helyzetet jól illusztrálja, hogy Békés megyét 2000 és 2011 között majdnem a teljes lakosság 5 százaléka, több mint 14 ezer munkavállaló hagyta el.
Sokszor többlépcsős a kelet-nyugati migráció
A fejvadászok dolga a nagyobb központokban sem a egyszerű: bár a főváros környékén nagyobb a választék munkaerőből, a cégek között óriási a verseny a hiányszakmákban foglalkoztatott munkavállalókért, a nyugati megyéket pedig sokan egy-két évre szóló, átmeneti megoldásnak tekintik, amíg előteremtik a külföldi munkavállalás feltételeit. Jelenleg Ausztriában 65 ezer, Németországban 89 ezer magyar dolgozik, és ezek a számok vélhetően tovább növekednek majd, hiszen a nagyobb ipari központokban több szakosodott cég foglalkozik a külföldi munkákra való toborzással. Gyakran még a multinacionális cégek sem tudnak olyan fizetéseket biztosítani, amik itthon tartanák az alkalmazottakat, ezért akkor is előnyben részesítik a külföldi munkavégzést a dolgozók, ha a célországban csak a szakterületükön kívül tudnak elhelyezkedni.
A külföldi befektetetők jelentős lakástámogatási programokkal segítik a munkavállalókat
A magasabb életszínvonallal rendelkező városokban, például Győrben nagyon nehezen megoldható a dolgozók lakhatása, mivel a megyeszékhelyen majdnem annyiba kerül egy lakás, mint Budapesten. Itt a legnagyobb vállalatok különböző lakás-és albérlet-támogatással igyekeznek munkavállalókat toborozni. Jelentős a munkaerő-ingázás is: Pestről Győrbe és Székesfehérvárra főleg a magasabb, vezetői szintű pozíciókban foglalkoztatottak ingáznak, ők utazási költségtérítésben részesülnek. A külföldi befektetők jelenlétének köszönhetően Győr-Moson-Sopron megyében 2014-re 12 százalékponttal emelkedett a magyar munkavállalók száma.
A gyakornoki programok és a duális képzések jelenthetnek megoldást
A kereslet jelentős: az aktivált hirdetések száma 2013-ról 2014-re 2-5 százalékponttal emelkedett az országban. Sok vállalat gyakornoki programokkal próbálja megoldani a munkavállaló-utánpótlást. A szeptembertől induló duális képzés – tehát a szakképzés olyan rendszere, amelyben az iskola és a munkavállaló együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez – megoldást jelenthet a problémákra. Mivel a szakképzett munkaerő igen fontos tényező a befektetési döntések meghozatalakor, remélhető, hogy ezek a próbálkozások megoldást jelenthetnek a hazai munkaerő-piaci problémákra.
NoGuchi, Profession.hu
A keleti megyékben a legnehezebb az utánpótlás
Különösen a kelet-magyarországi megyékben nagy kihívás szakképzett munkaerőt alkalmazni - gyakori, hogy mire a munkavállalók megszerzik a munkahely által igényelt készségeket és tapasztalatokat, azonnal valamelyik nyugati megyében vagy a fővárosban, illetve külföldön keresnek munkahelyet. Itt a munkaerő-utánpótlást jelentősen megnehezíti az is, hogy a helyi fizetések nem tudnak versenyezni a nyugati-megyék bérszínvonalával, a helyi vállalatoknak tehát nincs esélye a munkaerő-vándorlás megfékezésére. A helyzetet jól illusztrálja, hogy Békés megyét 2000 és 2011 között majdnem a teljes lakosság 5 százaléka, több mint 14 ezer munkavállaló hagyta el.
Sokszor többlépcsős a kelet-nyugati migráció
A fejvadászok dolga a nagyobb központokban sem a egyszerű: bár a főváros környékén nagyobb a választék munkaerőből, a cégek között óriási a verseny a hiányszakmákban foglalkoztatott munkavállalókért, a nyugati megyéket pedig sokan egy-két évre szóló, átmeneti megoldásnak tekintik, amíg előteremtik a külföldi munkavállalás feltételeit. Jelenleg Ausztriában 65 ezer, Németországban 89 ezer magyar dolgozik, és ezek a számok vélhetően tovább növekednek majd, hiszen a nagyobb ipari központokban több szakosodott cég foglalkozik a külföldi munkákra való toborzással. Gyakran még a multinacionális cégek sem tudnak olyan fizetéseket biztosítani, amik itthon tartanák az alkalmazottakat, ezért akkor is előnyben részesítik a külföldi munkavégzést a dolgozók, ha a célországban csak a szakterületükön kívül tudnak elhelyezkedni.
A külföldi befektetetők jelentős lakástámogatási programokkal segítik a munkavállalókat
A magasabb életszínvonallal rendelkező városokban, például Győrben nagyon nehezen megoldható a dolgozók lakhatása, mivel a megyeszékhelyen majdnem annyiba kerül egy lakás, mint Budapesten. Itt a legnagyobb vállalatok különböző lakás-és albérlet-támogatással igyekeznek munkavállalókat toborozni. Jelentős a munkaerő-ingázás is: Pestről Győrbe és Székesfehérvárra főleg a magasabb, vezetői szintű pozíciókban foglalkoztatottak ingáznak, ők utazási költségtérítésben részesülnek. A külföldi befektetők jelenlétének köszönhetően Győr-Moson-Sopron megyében 2014-re 12 százalékponttal emelkedett a magyar munkavállalók száma.
A gyakornoki programok és a duális képzések jelenthetnek megoldást
A kereslet jelentős: az aktivált hirdetések száma 2013-ról 2014-re 2-5 százalékponttal emelkedett az országban. Sok vállalat gyakornoki programokkal próbálja megoldani a munkavállaló-utánpótlást. A szeptembertől induló duális képzés – tehát a szakképzés olyan rendszere, amelyben az iskola és a munkavállaló együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez – megoldást jelenthet a problémákra. Mivel a szakképzett munkaerő igen fontos tényező a befektetési döntések meghozatalakor, remélhető, hogy ezek a próbálkozások megoldást jelenthetnek a hazai munkaerő-piaci problémákra.
NoGuchi, Profession.hu
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.