A belügyminiszter által benyújtott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat kedden került fel az Országgyűlés honlapjára. Az elfogadása esetén július 1-jén hatályba lépő új törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt váltaná fel.
A javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára és egyes társadalombiztosítási ellátására.

Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy – a jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, átlátható módon – egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt - áll az indoklásban. Ennek megfelelően az illetmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékból áll majd. Ezeken felül - a szolgálatteljesítés speciális körülményeihez igazodóan - a korábbi mintegy harminc pótlék helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik majd lehetőség: idegennyelv-tudási pótlék, nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők, preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka, éjszakai, valamint készenléti pótlék.
A javaslat szerint az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal teljesítményjuttatás fizethető ki, amely nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

A törvényjavaslat bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény állapít meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés. A szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálati beosztásból fakadó elvárásokat, munkaköri követelményeket a beosztási illetményben ismerik majd el.
Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagjának: a kormány döntésének megfelelően az új besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30 százalékos mértékű illetményemelkedés.

Ezt az alábbiak szerint differenciálnák: az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében érje el a 30 százalékot, a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében a 25, a vezetők esetében pedig a 15 százalékot.
A rendfokozat szerepe a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen változik: a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik, mivel a javaslat besorolási kategóriánként meghatározza mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb rendfokozatot. Ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult, ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel biztosítható, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony.
A Belügyminisztérium az MTI-hez január 13-án eljuttatott közleményében arról írt, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú dolgozóinak jogállását rendező új szabályozás megalkotásával július elsejével megkezdődik az e területeken foglalkoztatottak többlépcsős bérfejlesztése is.



MTI